A záróvizsga szabályzata a SEK hallgatói számára

A ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI

AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉSBEN

az ELTE Savaria Egyetemi Központ hallgatói számára

Készült az

2016. április 18-tól hatályos, az ELTE Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács 6/2016. (IV.18.) sz. határozata szerint

I. A tanári záróvizsga törvényi háttere

A 8/2013. (I.30.) EMMI rendelet 1. § a9-d) pontjában foglaltak szerint az osztatlan tanárképzésben a szakdolgozat kredit értéke – a szakterületi tanulmányok keretében – 8 kredit. Az 1. § a) pontja szerinti, két tanárszakon egyidejűleg folyó tanárképzésben egy szakdolgozatot kell benyújtani és a záróvizsga részeként megvédeni.

3. § (1) Az 1. § a) pontja szerinti osztatlan, kétszakos tanárképzésben a tanulmányokat a két tanárszakon egyszerre kell megkezdeni és befejezni. A záróvizsgára bocsátás feltétele mindkét tanárszakon a tanulmányok lezárása, beleértve a szakdolgozat elkészítését és az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat teljesítését is.

II. A záróvizsga részei

Az osztatlan tanárképzésben a záróvizsga a következő részekből áll:

• a szakdolgozat bemutatása és védése,
• a portfólió bemutatása és védése,
• a két tanári szakhoz kapcsolódó szakpedagógiákból szóbeli felelet tételsor alapján.

III. A záróvizsga szervezésének alapelvei

A záróvizsgák megszervezésének koordinációs feladatait a Savaria Egyetemi Központ hallgatói tekintetében a Savaria Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ végzi.

A záróvizsgát egy részben kell lebonyolítani.

A záróvizsga bizottság összetétele:

• elnök (a vizsgázó egyik szakjának vagy a pedagógia-pszichológia szakterületnek vezető oktatója)
• egy-egy oktató a pedagógia és pszichológia területéről, egyikük bírálja a portfóliót (az egyikük azonos lehet az elnökkel),
• a szakdolgozathoz kapcsolódó szak módszertanos oktatója/oktatói,
• a másik szak módszertanos oktatója/oktatói,
• a szakdolgozat bírálója, aki a szakdolgozat védéséért felelős oktató (meghívott tag, tanácskozási joggal),
• külső tag (gyakorlóiskolai vezetőtanár).

Nem bocsájtható záróvizsgára az a hallgató,

• aki nem jelentkezett záróvizsgára,
• akinek nincs abszolutóriuma,
• akinek díjtartozása, könyvtári vagy eszköztartozása van.

IV. A tanári záróvizsga eredményének számítása

A négy vizsgarész (a szakdolgozat bemutatása és védése, a portfólió bemutatása és védése, a két szakhoz kapcsolódó szakpedagógiákból való szóbeli feleletek) külön-külön kap érdemjegyet. A tanári záróvizsga összesített érdemjegyét az alábbi részérdemjegyek egyenlő súllyal való átlagolásával számítjuk ki (a részjegyeket két tizedes pontossággal számoljuk, kerekíteni csak az összegzés és osztás után kell):

1. a szakdolgozat érdemjegye és a szakdolgozat bemutatása és védésére (értékelője a tanári záróvizsga bizottsága) kapott egy-egy jegy átlaga,

2. a portfólió érdemjegye és a portfólió bemutatása és védésére (értékelője a tanári záróvizsga bizottsága) kapott egy-egy jegy átlaga,

3. az egyik tanári szak szakmódszertani szóbeli vizsgájának érdemjegye (értékelője a tanári záróvizsga bizottsága),

4. a másik tanári szak szakmódszertani szóbeli vizsgájának érdemjegye (értékelője a tanári záróvizsga bizottsága).

Ha valamelyik részérdemjegy közül bármelyik elégtelen, akkor a záróvizsga is elégtelen. A – leghamarabb a következő záróvizsga-időszakban tett – ismételt záróvizsga során az elégtelennel minősített vizsgarész elégtelen komponensét kell megismételni.

V. Az oklevél minősítése

A tanári oklevél minősítése az alábbi teljesítmények két tizedes jegyre kiszámított átlageredménye alapján történik:

1. a két szakterületi modulzáró vizsga átlageredménye,

2. a tanári záróvizsga összesített eredménye, valamint

3. az iskolai gyakorlatokra kapott jegyekből számolt átlag (melyek számítása: a szaktárgyi tanítási gyakorlatok jegyeinek, valamint az összefüggő egyéni gyakorlatok jegyeinek átlaga).