2025. április 16.A Nyugdíjas Egyetem XXI. szemeszterének harmadik előadása a szombathelyi egyházmegye történetéből villantott fel izgalmas, érdekes pillanatképeket Dr. Bakó Balázs igazgató-helyettes, az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ Történelem Tanszékének egyetemi docense jóvoltából. Április 15-én ismét megtelt az ELTE SEK díszterme a senior korú hallgatókkal, akik megtudhatták, hogy Szent István nem csupán koronát kapott a pápától, hanem azt a jogot is, amely szerint egyházfőként intézkedhetett a mindenkori magyar király. Így egészen 1918-ig érvényben volt ez a jogosultság.
Mária Terézia királynő 1777-ben két új egyházmegyét állítatott fel Magyarországon, az egyik Szombathely központtal létesült, amelynek területét a győri, a veszprémi és a zágrábi egyházmegyék peremvidékeiből szakította ki. Első püspökévé VI. Piusz pápa engedélyével azt az ambiciózus, művelt Szily Jánost választotta, aki fellendítette a város életét. Emlékezetes, díszes bevonulással kezdődött szombathelyi pályafutása. Lebontatta a romos várat, helyén épült fel Hefele Menyhért tervei alapján a püspöki palota, majd a székesegyház és a szeminárium. A munkálatok 1791-ben indultak, a püspök személyesen ellenőrizte a folyamatokat Megelőzte korát: az akkor háromezer lelket számláló településnek hatezer fő befogadására alkalmas templomot építtetett. Ma már Magyarország egyik legszebb barokk terével büszkélkedhet Szombathely. Haláláig - 1799-ig - volt a szombathelyi egyházmegye élén Szily, akinek olyan nehézségekkel is meg kellett küzdenie, mint az 1779-es tűzvész, az 1781-es árvíz, illetve Mária Terézia 1780-ban elhunyt, ennek is keletkeztek nem várt következményei. Utóda, II. József évi közel hatezer intézkedésének egyikeként feloszlatta a szerzetesrendeket, amelyek rendkívül értékes műkincs-, és könyvgyűjteményekkel rendelkeztek. Szily ezekből sokat megmentett - ma is láthatóak a róla elnevezett látogatóközpontban.
A szombathelyi egyházmegye védőszentje a Tours-i Szent Márton, akinek ereklyéinek egy részét a jóval későbbi püspök - Mikes János - hozatta haza Franciaországból. Mikest 1911-ben Ferenc József király nevezte ki István Vilmos püspök halála után. Egészen 1936-ig virágzó időszak jellemezte az egyházmegyét. Takarékpénztárat alapított, hitelt adott a környékbelieknek, fejlesztette a helyi gazdaságot. Az első világháború idején az olasz frontra utazott támogatni a magyar katonákat, Répceszentgyörgyön saját vagyonából kórházat alapított. Az ő meghívására látogatott 1920-ban Szombathelyre Serédi Jusztinián Magyarország hercegprímása.
Számos érdekes információ hangzott el a programon, többek között az, hogy Napóleon seregének kis része is állomásozott Szombathelyen. Az 1920 utáni korszakról is szó esett: az elcsatolt területeken apostoli megbízottak irányítottak. A Szombathelyi egyházmegye ma Vas vármegye és Zala vármegye nyugati feléből áll.
Képgaléria itt elérhető!
