A projektpedagógia egyik fő jellemzője, hogy nem feladatcentrikus, hanem problémacentrikus.

Mi is a feladat és a probléma közti különbség?

Feladatról beszélünk akkor, ha ismert

• a meglévő állapot, annak ellentmondásai,
• általában a célállapot és
• algoritmizált a célhoz vezető út

Problémáról beszélünk akkor, ha nincs (teljes) ismeretünk

• a meglévő helyzetről és/vagy
• a megoldás útjáról és/vagy
• a célállapotról.

A fenti modell a tanári tervező, folyamatirányító, ellenőrző tevékenységnek is modellje. Azon tanári problémamegoldó folyamat vezethető végig általa, amelyet nap mint nap meg kell oldani.

Honnan: adott életkorú, fejlettségű, képzettségű, különböző beállítódású tanuló /hallgató/. Helyzetelemzés szükséges annak feltárására, hogy jelenleg milyen fejlettségi szintű az adott tanulócsoport /tantárgyi, mentális, stb./

Hová: a tantervi követelmények teljesítése, a követelmények hierarchikus rendje, amit a tanulónak /hallgatónak/ el kell érnie, amiért az oktaó-nevelő munka folyik, a személyiség fejlesztés. A jövő állapot meghatározása, amelyet adott időintervallumon belül kívánunk elérni tanulóinknál, tanulócsoportnál.

Hogyan: azon stratégiák, taktikák, módszerek, tárháza amelyekkel a célok elérhetők. Közülük a legoptimálisabb eljárások kiválasztása.

A projektpedagógia projekteljárásain végigvezethető az emberi alkotás folyamata.

A tudatos emberi cselekvés modellje

Hétköznapi élet projektjei, amelyet a hallgatók átéltek, vagy éppen életkoruknál fogva megélik, amelyeken keresztül érdekeltté, motiválttá tehetjük hallgatóinkat a projektpedagógia iránt:

• Pályaválasztás
• Vasárnapi ebéd
• Születésnap szervezése
• Üdülés, utazás
• Párválasztás
• Esküvő
• Lakásvásárlás