A nevelés szerepe, hogy felerősítse, összerendezze és intézményes keretek között szervezze a gyermek fejlődését segítő hatások érvényesülését. A nevelés fejlesztő tevékenység, amelyet tervezett és spontán hatások is érnek. Ugyanakkor, mint a gyermek fejlődését segítő, ösztönző és irányító tevékenység tervezhető és tervezendő. A kérdés csupán az, hogy mit, milyen szinten, ki és hogyan tervezzen az iskolai nevelés folyamatában. Ennek során figyelembe kell venni a társadalom értékpluralizmusát, a preferált értékeket és az iskola által képviselt értékrendet. A gyermek (ön)fejlődését középpontba állító reformpedagógiai irányzatok sem tagadják a nevelés tervezésének szükségességét a gyermek szabad fejlődésére hivatkozva.¹¹

Az iskolai nevelés alábbi négy komponensét tervezzük tudatosan:

• a nevelési célokat,
• a célok megvalósítását szolgáló hatásrendszereket,
• nevelés személyi, tárgyi, szervezeti feltételeit,
• az eredményesség megállapításának módját.¹²

Az iskolában a tervezés kiterjedhet az intézmény egészére, a diákok és a felnőttek különböző csoportjaira és vonatkozhat az egyénekre.

Az iskolai pedagógiai program az intézmény stratégiai programja, amely meghatározza a nevelés, a tanítás-tanulás folyamatának helyi pedagógiai elveit, tantervét, működésének feltételeit.

Az iskola bonyolult intézmény: számos szervezeti egységből, csoportból épül fel, amelyek az alapvető tevékenységformákra épülnek. (pl. a tanítás-tanulás kerete leggyakrabban az osztály). Ezek a csoportok kialakítják saját céljaikat, eltervezik működésüket.

A pedagógus segíti a tanulóban rejlő potenciálok kibontakoztatását a megfelelő biológiai-szociológiai-pedagógiai körülmények alakításával, támogatja őt saját értékeinek megtalálásában, formálódásában, irányítja tanulási folyamatait.¹³

Az oktatásnak - mint a nevelés eszközének - funkciója a nevelési célok megvalósulásának támogatása a tananyaggá szervezett művelődési tartalom feldolgozása által. Az oktatás, mint tevékenység a tanulás és tanítás egységeként értelmezhető, ahol a tanítás a tanulási folyamat megtervezése, megszervezése, irányítása és értékelése.

Megkülönböztetünk zárt és nyílt oktatást.

A zárt típusban az oktatás stratégiai és taktikai céljait, tartalmát, folyamatát, megszervezését, az alkalmazott módszereket és eszközöket, az elvárt eredményeket, ezek értékelési módját a pedagógus határozza meg. A tanulás mesterséges, kifejezetten erre a célra megteremtett körülmények között folyik, amely szükségessé teszi a részletekbe menő tervezést.

A nyílt típusban az oktatás céljainak, tartalmának, folyamatának, megszervezésének, az alkalmazott módszereknek és eszközöknek, az elvárt eredményeknek, ezek értékelési módjának a meghatározásában a pedagógus mellett a tanulónak is döntő szerepe van. A távlati célok meghatározása, az aktuális célok elsődleges megfogalmazása a pedagógus feladata, de az aktuális célok alakításában a tanulók is részt vehetnek. A tanulás közel áll a természetes elsajátítási folyamatokhoz, amelyekben a belső érdeklődés, az egyes tanulók számára kedvező személyi, tárgyi, időbeli feltételek a meghatározóak. Sajátossága, hogy a tervezés folyamatába is bevonhatjuk a gyerekeket, s az oktatás folyamatában a pedagógus facilitátor, ösztönző, támogató szerepet tölt be. Erre az oktatás-felfogásra a nagyobb összefüggésekre figyelő, többrétegű tervezés a jellemző.

A pedagógus oktatási felelősségének mértéke mindkét típusnál azonos, de szakmai kompetenciája másképp nyilvánul meg a különböző körülmények között.

A nyílt oktatás a 20, század elejétől van jelen az európai iskolai gyakorlatban - ha nem is ezzel az elnevezéssel. Kizárólagosan értelmezett nyílt forma sehol sem jellemző a közoktatás egészére, elemeinek bevitele az oktatásba különböző formában és mértékben történhet, de mindig átgondoltan. A pedagógus nem lehet tanácstalan, a tanulóknál pedig nem jelentkezhet káosz, tanulásnélküliség.

Míg a zárt oktatás a részletekbe menő tervezést teszi szükségessé, addig a nyílt oktatásra a nagyobb összefüggéseket szem előtt tartó, többrétegű tervezés a jellemző. A pedagógus elkészíti saját tervét, vagy annak változatait, s ez után kerül sor a gyerekekkel együtt a terv módosítására esetleg újratervezésére. A nyílt oktatás segédkönyvei nem tervezeteket vagy vázlatokat, hanem a tárgy oktatásában felhasználható, tartalomra, módszerre, eszközre vonatkozó források gyűjteményes jegyzékét közlik, a többit a pedagógus alkotótevékenységébe utalják.¹⁴

Magyarországon minden iskola minden iskola saját helyi tantervvel dolgozik, amely ilyen értelemben egy képzési ciklusra szóló oktatási terv, amelyet az iskolák tantestületei az oktatásirányítás előírásainak megfelelően a Nemzeti Alaptanterv alapján hoztak létre.

Egy tanterv koncepciója szerint lehet bemenetre vagy kimenetre orientált. Míg az előbbi a feldolgozandó tartalomra helyezi a hangsúlyt, - s ez által szabályozza a tanári munkát - addig az utóbbi a tanulók által teljesítendő követelményekre helyezi a hangsúlyt - s az elérésüket szolgáló tartalmak kiválasztásában a pedagógusok szerepe meghatározó. A Nemzeti alaptanterv deklaráltan kimenetre orientált, de a kötelezően feldolgozandó minimum tananyagot is előírja, ha csak vázlatosan is.

A tantervben a tananyag horizontálisan elrendezhető tantárgyakba vagy műveltségterületekbe. A hagyományos formát jelentik a tantárgyak. A természetes tudáselemeket összekapcsoló, egységes világszemlélet kialakító elképzelésekhez nagyobb műveltségterületek meghatározására is sor kerül. A komplex műveltségterületekben a tantárgyak jól elhatárolhatók. A NAT készítői a komplex műveltségterületeket meghatározták, de az egyes tantárgyak helye nem rögzített. Az iskolák saját tanterveikben a tantárgyakat különbözőképpen rendezhetik, de semmi sem maradhat ki belőle.

Az integrált műveltségterületeknél a tantárgyak határai eltűnnek, a választott integrációs elveknek megfelelően kerül sor a tudás összerendezésére.

A tantervben a tananyag vertikális elrendezésének több változata alakult ki. Témánk szempontjából fontos hangsúlyozni, hogy az egyes tantárgyak előrehaladását ne csak önmagukban, hanem a párhuzamosan haladó, tartalmilag összekapcsolódó tantárgyakkal együtt próbáljuk tervezni. Így tudják az egyes tantárgyak támogatni egymást, s így valósulhat meg a tartalmi, tantárgyi koncentráció.

A tanterv mindig határozottan viszonyul az oktatás időtartamához, meghatározhatja az egyes tantárgyak, műveltségterületek, esetleg témák oktatására fordítható időt, de ezekről dönthet a pedagógus is. A NAT készítői az egyes műveltségi területekre fordítható idő százalékos arányát adták meg a rendelkezésre álló összes időn belül, a tantestületekre bízva az iskolai óraterv elkészítését, amelyben az egyes tantárgyakra a különböző évfolyamokon fordítandó óraszámot határozzák meg.

A gyermekcentrikus pedagógiákban fontos szerepe van az oktatási idő kiszámítható ritmusának, de az oktatási tartalom időbeli szabályozását a gyakorlati döntések körébe sorolják

A tanterv viszonyulhat úgy a tanulókhoz, hogy a gyerekeket homogén csoportnak tekintve egységes követelményeket határoz meg évfolyamonként, de az egyéni sajátosságokat figyelembe véve inspirálhat az oktatási tartalom rugalmas gyakorlati kezelésére.

A NAT az egységes követelményrendszer alapul vételét jelöli ki, ám a teljesítéséhez hosszabb idősávok, keretek meghatározását ott, ahol erre szükség van.

A tanmenet hagyományosan a feldolgozandó tartalom vagy az elsajátítandó műveletek, tevékenységek tanórákra való elosztását jelenti. Szerepük az, hogy orientálják a pedagógusokat az oktatás tervezett időbeli menetéről, hogy megkönnyítse a különböző tantárgyak, műveltségterületek tantárgyi koncentrációját. Hagyományosan egy osztályra készül, de fejlesztéscentrikus pedagógiai munkához készülhet egy-egy csoportra vagy egy tanulóra is.

A tanmenet új variációi szükséges abban az esetben, ha az oktatás nem tanórákhoz és tantárgyakhoz, azaz epochális vagy projektoktatás folyik.

A projekt a célcsoportját és időtartamát tekintve sokféle lehet, ugyanakkor a tanár feladata a tanulói önállóság támogatása. Ezt figyelembe véve a tanmenet korlátozódhat a projektre fordítható idő meghatározásában, de kibővülhet a projekt által megvalósítandó célok felsorolásával, vagy a létrehozandó produktumok megjelölésével, vagy a feldolgozandó téma tartalmi szerkezetének felvázolásával. Az idő kifejezése tanulási időszakban történik.

 

 

¹¹ Hunyady Györgyné, M. Nádasdi Mária (2000): Pedagógiai tervezés: Jegyzet a tanító és tanár szakos hallgatók számára. Comenius Bt., Pécs. p. 8-11.

¹² Hunyady Györgyné, M. Nádasdi Mária (2000): Pedagógiai tervezés: Jegyzet a tanító és tanár szakos hallgatók számára. Comenius Bt., Pécs. p. 17.

¹³ Hunyady Györgyné, M. Nádasdi Mária (2000): Pedagógiai tervezés: Jegyzet a tanító és tanár szakos hallgatók számára. Comenius Bt., Pécs. p. 31-61.

¹⁴ Hunyady Györgyné, M. Nádasdi Mária (2000): Pedagógiai tervezés: Jegyzet a tanító és tanár szakos hallgatók számára. Comenius Bt., Pécs. p. 62-68.