2.2. Projektdefiníciók körüli viták
A projectum latin szó, tervet, tervezetet, javaslatot jelent. A projektív kifejezés: vetítés, (kivetítés) Projektál: tervez, javasol, előre vetít szavak szinonimájaként szoktak használni.
A projekt típusú tervezés alkotó jövőbetekintést és vállalkozást, fejlesztési feladatok megoldását, s egyúttal járatlan utak kiépítését, feltáratlan terület megismerését is jelenti. Ennélfogva alapos, operacionalizált tervezőmunkát, folyamatos ellenőrzést, elemzést igényel, kitüntetett szerepet tulajdonít a rendszeres értékelésnek.
A projekt - több résztvevő együttműködésével megvalósuló határozott ideig tartó - a tervezés, szervezés, végrehajtás összehangolására, a szellemi, fizikai, anyagi eszközök mozgósítására különös hangsúlyt fektető, a projektvezetés módszereit alkalmazó fejlesztés.
1991 májusában Klagenfurt-ban számos országból érkezett tudós vitatta meg a projekt eltérő definícióit. Voltak olyan felfogások, amelyek kétségbevonták azoknak a törekvéseknek a hasznosságát, és realitását, amelyek definiálási kísérletekkel foglalkoztak. A definiálás problémájával foglakozik Gottfried Petri „Projekttanulás eszméje realitása és fejlődési lehetőségei" címet viselő munkája.
Petri a definiálási kísérleteket két nagy csoportba osztja. Az elsőbe azok a definíciók tartoznak, amelyek a tanítási folyamat lezajlása, végbemenete szempontjából határozza meg a projektoktatást, míg a másikba azok, amelyek tartalmi ismérvek alapján kívánják körülírni azt.
Vannak akik - köztük D. Hansel - nem tekintik elfogadhatónak, mert a tanítási folyamat lezajlása, végbemenete szempontjából strukturált oktatás éppoly művi, tanárvezérelt lehet, mint a megszokott frontális oktatás. Ezért az ezen alapuló definíciót elveti, mert azokat a specifikumokat nem veszi figyelembe, amelyek a projektorientált oktatást a tradicionálistól megkülönbözteti.
A tartalmi jegyek felöli megkülönböztetés sem vezethet pontosabb megfogalmazáshoz, hiszen a közölt ismertető jegyek legkisebb közös többszöröseként, egy nagyon elvont fogalmat adnak, ami szintén nehezen értelmezhető.4
Akár így, akár úgy van, az iskolákban tanító pedagógusoknak nem valamilyen definícióra van szükségük, hanem azoknak az ismérveknek az ismeretére, amelyeknek segítségével a tanulásszervezés e formájának lényegéhez közelebb juthatnak.5
4 Projektpedagógia az integráció szolgálatában
: pedagógus-továbbképzési kézikönyv. In:
http://www.educatio.hu/images/download/hefop/project_2/projekt_treneri_pcs.pdf
(2010.március 21.)
5 Hortobágyi Katalin (2002): Projektkézikönyv. Iskolafejlesztési Alapítvány, Budapest. (Altern füzetek) .p.7.