A legtöbb projekttel foglalkozó publikáció leszögezi, hogy a projekt, mint fogalom, és mint gyakorlat nem zárható módszertani keretek közé.⁶

Dewey a projektmódszer megnevezéstől tartózkodott, mint ahogy a reformpedagógiai mozgalom kiemelkedő kortársai sem használták ezt a terminust, bár iskolamodelljeikben jelen van. Felépít egy hézagmentes pedagógiai rendszert, egy elméleti pedagógiai modellt, amelyből a projektmódszer, a projektpedagógia származtatható, magát a projektmódszer fogalmat - Kilpatricktól átvéve - az 1931- ben megjelent „A kiút a pedagógiai zűrzavarból" című tanulmányában használta először. De már „Az iskola és társadalom" c. kötetében projekteket ismertetett a kemenceépítésről, a pásztorélet kifejlődésének fizikai feltételeiről.

A projektpedagógia terminológia használata - bár először a II. Projektkonferencián merült fel (2000, Kecskemét, Hírös Akadémia) - Magyarországon is csak napjainkban válik használatossá.

Előnye a korábban használt projektmódszerrel szemben, hogy egyértelműen túlmutat a módszer fogalmán, hangsúlyozva, hogy itt jóval többről van szó.

A legfontosabb definíciók:

• A legelső projekt definíció Richardstól származik 1900-ból: „A tanulónak a projektoktatásban valós feladattal kell szembesülnie, amelyben maga dolgozza ki részvételének egyéni tervét és annak az útnak minden részletét is, amely e terv megvalósításához vezet. Koránt sem kielégítő, ha a tanulóknak csupán munkautasításokat kell követniük. (1. valóságos feladat, 2. a feladatmegoldás egyéni tervezése.)
• Kilpatrick (1918): „A projekt egy cél által meghatározott tapasztalatgyűjtés, céltudatos cselekvés, amelynél az uralkodó szándék (cél elérése) mint belső hajtóerő meghatározza a cselekvés célját, szabályozza annak lefolyását, motivációjához erőt ad.
• Charles R. Richardson (1900): „A tanulónak a projektoktatásban valóságos feladattal kell szembesülnie, amelyben maga dolgozza ki részvételének egyéni tervét és annak az útnak minden részletét is, amely e terv megvalósításához vezet. Korántsem kielégítő, ha a tanulónak csak munkautasításokat kell követnie."
• C. Nelson és L. Borsing: „A projekt egy jelentős gyakorlati tevékenység, amely feladatorientált, és amelyet a gyermekek a maguk természetes módján terveznek és valósítanak meg, különböző fizikai eszközök felhasználásával jutnak tapasztalatokhoz és bővítik ismereteiket."
• Hortobágyi Katalin: „A projekt egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválaszolása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik."
• Karikó Sándor: „A projekt- pedagógiai értelemben- nem más, mint sajátos tanulási egység, egyszeri, komplex, szisztematikus, a hagyományos iskolai és osztálystruktúrán túllépő programterv, amely a tanár(ok) - diák(ok) közötti bensőséges, partneri együttműködésen nyugszik."
• Hegedűs Gábor és munkatársai: „A projektoktatás egy tanulási- tanítási stratégia, a tanulók által elfogadott, vagy kiválasztott probléma, téma feldolgozása,
  • amely egyénileg vagy csoportban történik, megszüntetve, feloldva a hagyományos osztály- tanóra kereteket,
  • a végeredmény minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás, produktum,
  • és az alábbi jól elkülöníthető szakaszokból áll:
    • témaválasztás,
    • tervkészítés (célok és feladatok megfogalmazása),
    • szervezés,
    • adatgyűjtés,
    • a téma feldolgozása,
    • a produktum összeállítása bemutatható formában,
    • a projekt értékelése, korrigálás,
    • a produktum bemutatása, nyilvánossá tétele,
    • a projekt lezárását követő tevékenységek.
• B. S. de Boutemard szerint a projektoktatás (a külföldi szakirodalmakban nem találkoztunk a projektpedagógia elnevezéssel) történelmi gyökerei éppúgy felfedezhetők Németországban, mint Amerikában. Az előbbiben a társadalmi- politikai feltételekből adódó korlátok akadályozták meg a kibontakozását, elterjedését.⁷
• Kovátsné Németh Mária szerint a projektoktatás új oktatási stratégia, amely kiválóan alkalmas a tanulás tanulására. A projektoktatás olyan célközpontú oktatási stratégia, amely a sajátos célok elérését a valós életet integráló tanulási tartalommal, a komplex szemléletmódot segítő, tevékenység-központú, feladatorientált tanulói tevékenységet biztosító szervezési formákkal, módszerekkel, technikákkal, eszközökkel, az iskolai keretet kitágítva természetes tanulási környezetben valósítja meg, és az eredményeként létrejött projekt további célok megvalósítását motiválja. A projektoktatás tényezőit a 2. ábra szemlélteti.

A projektoktatás elméletileg minden tanulási egység elsajátítására alkalmas, nélkülözhetetlen viszont azokban a komplex témakörökben, amelyekben a konkrét tapasztalatszerzést előfeltételező összefüggések megértése, magatartásformák elsajátítása a feladat. Ilyen például a fenntartható fejlődés. Célja: a környezettudatos, felelősségteljes magatartás.⁸

⁶ Radnóti Katalin (2008): Pedagógiai koncepció.In: A projektpedagógia, mint az integrált nevelés egy lehetséges eszköze. Educatio, Budapest. p.23.

⁷ Hortobágyi Katalin (2002): Projektkézikönyv. Iskolafejlesztési Alapítvány, Budapest. (Altern füzetek). p.16.

⁸ Kovatsné Németh Mária (2006): Fenntartható oktatás és projektpedagógia. In: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2006-10-mu-kovatsne-fenntarthato (2010.március 21.)