A téma aktualitását, alapgondolatát az adja, hogy bármely szakos tanárképzés nem nélkülözheti a rendszerszemléletű értelmiségi létre való felkészítést.

Az értelmiségi lét megkövetel a sajátos szakmai kompetenciák mellett olyan ismereteket, magatartásformákat, amelyek tájékozottságot nyújtanak, cselekvési képességeget adnak ahhoz, hogy napjaink változó társadalmi, gazdasági folyamataihoz alkalmazkodó, azokban aktívan résztvevőkké válljanak.

A tudatos emberi cselekvés modellje alapján járunk el a mindennapi élet számtalan területén. Mindenfajta tervező, fejlesztő folyamat felbontható a fenti modell részfolyamataira is példaként szolgálhat a kistérségi fejlesztés is mint a területfejlesztés és vidékfejlesztés részterülete.

 

 

Kistérségi diagnosztikus elemzés projekt pedagógiai indíttatása

Jelen állapot helyzetelemzése

Objektív és szubjektív összetevőivel adott, a tanár feladata megismerni azokat. A rendszerelmélet alapjait közvetítő kurzus tananyagának eredményes feldolgozásához a különböző szakos hallgatók /matematika, fizika, kémia, földrajz, angol, német, magyar, számítástechnika, művelődésszervező/, különböző szakmai felkészültségének megfelelő motivációs bázist kell biztosítani. A tudományterületek, a tantárgyak, az ismeretek túlságosan elszigetelt, analitikus megközelítésűek, így szükséges a valóságos problémák interdiszciplináris átlátása..

Jövő állapot a cél megjelölése:

A tantárgy tanításának céljaival adhatók meg: hozzájárulni a széleskörű rendszerszemlélettel rendelkező tanárok képzéséhez, akik a környezetüket (természeti, társadalmi, technikai aspektusait) képesek egységében szemlélni, értékelni, alakítani. Egzakt, ellentmondásmentes és széleskörű ismereteket nyújtani a rendszerelmélet, a rendszer, rendszerelemzés, rendszerszintézis, rendszerdiagnosztika, a modell fogalmáról, a hasonlósági leképzés szempontjairól, és módszereiről, a hasonlóság szükséges és elégséges feltételeiről.

Képessé tenni a tanárjelöltet komplex rendszerek összefüggéseinek áttekintéseire, elemzésére (céljai, részei és köztük lévő kapcsolatok erőforrások, irányitási részrendszerek, stb.), a modellezéssel kapcsolatos feladatok megoldására. Legyen képes a megismert fogalmak, módszerek rendszer és modellszemlélet önálló alkalmazására.

A példaanyagok járuljanak hozzá, hogy a hallgató belássa és igényelje a rendszer- és modellelméleti alapok szükségességét az össztársadalmi tevékenység minden szintjén (pl. környezetvédelem, közoktatás, komplex technikai rendszerek létrehozása, információs társadalom, stb.).

A rendszerelmélet részben meghatározott fogalmak és törvényszerűségek együttese, másrészt a problémák észlelésének, megközelítésének, kezelésének sajátos szemléletmódja.

A célba jutás útja - hogyan

A többes célból fakadóan biztosítani kell az ismeretek átadásának, illetve megszerzésének lehetőségét /pl. előadások/. Ugyanakkor meg kell találni a rendszerekben való gondolkodás képességének kialakítását és fejlesztését /gyakorlatok/.

Az elmélet és gyakorlat egységének, az alkalmazott rendszerszemlélet biztosításának egyik eljárása lehet a projektoktatás.

A példaanyag kiválasztásának aktualitását adja, hogy jelenleg folyik a kistérségi társulások stratégiai tervezése. A területfejlesztés és vidékfejlesztés politikájában előtérbe kerül a multiszektoriális, integrális megközelítés. a programok megvalósulásának feltétele a térségben élők aktív részvétele. Az aktivitás alapja a megfelelő információs és kommunikációs bázis.

Szituációs helyzettel indul - a térségi menedzsment igényével. A térség, mint rendszer milyen funkciókat tölt be? Milyen struktúrákba szerveződik a rendszer? A rendszer működéséhez milyen részrendszerekre bontható? A térség és környezetének viszonya milyen indikátorok alapján határozható meg?

A rendszer működésének melyek az erőforrásai? A rendszer irányítása milyen módon történik? Mely tényezők befolyásolják a kistérségi rendszer diszfunkcióit?

A projekt produktuma a részprojektek dokumentumaiból összeállított rendszerterv, annak a vitája.

Kistérséget diagnosztizáló oktatási projekt kivitelezési váza

I. Vitaindító, bevezető előadás - kistérségi menedzser

• szükségessége
• célja
• feladatai

II. Munkacsoportok szervezése /részprojektekre/

1. Nemzetközi viszonylatok

2. Adott kistérség bemutatása

• behatárolás, térszerkezet
• természeti erőforrások, történelmi örökség
• népesség: népességszám változás, népesség struktúra, aktivitás
• helyi gazdaság
• infrastrukturális helyzet közlekedés

kommunális

• egyéb szolgáltatások: oktatás, művelődés

felsőoktatás és kutatás

egészségügy és szociális ellátás

felnőttképzés

• kistérségi kapcsolatok

III. Munkacsoportok beszámolói /szóbeli, írásos/

IV. Területfejlesztés lehetősége -vita /szakemberek bevonásával/

• fejlesztés eszközei, lehetséges forrásai
• hosszú távú fejlesztési koncepció
• kornkrét rövid távú fejlesztési programjavaslatok:

természeti erőforrás	lakossági életkörülmények
kultúrális örökség	település üzemeltetés
gazdasági struktúra	térségi együttműködés
társadalmi struktúra	döntéshozás
innovativitás	tervezés
információáramlás-nyilvánosság	önigazgatás
belső hálózatok	imázs
gazdasági infrastruktúra	identitás
közoktatás/felsőoktatás/felnőttképzés

V. Következtetések a megoldatlan problémákra

• érdekek ütköznek /egyéni és csoport/
• konfliktusokat kezelni kellene
• a piacgazdaság keretei között kompromisszumokra törekvő mechanizmusok bonyolultak és hosszadalmasak
• a kommunikációs hálózatok hiányosak a fejlesztéspolitika résztvevői között
• hiányos a társadalmi konszenzus /politikai irányváltások/
• egyenlőtlenségi viszonyok /területi, elosztási/
• hiányzik az egységes monitoring

Kistérségi diagnosztikus elemzés projekt értékei

A hallgatói visszajelzések alapján projektnek mint sajátos tanulási egységnek átélése személyre szóló élményt jelentett. Olyan helyzetbe hozta a hallgatót, hogy a tantárgyi tudáson túl tapasztalatszerzésre volt módja a tanári szerep települési és térségi vetületeiről. Elmosódtak a tantárgyak, diszciplinák határai, szintetizálódott az ismeretanyag, a tudás. Fejlődött az együttműködési készség, kooperativitás csoporttársakkal, szakemberekkel.

Változatos kommunikációs módszerek alkalmazása vált szükségessé /adatgyűjtés, feldolgozás, elemzés, egyeztetés, tárgyalás, előadás, beszámoló, informatikai eszközök használata/.

A kistérségek fejlettségének záloga a cselekvő és elégedett helyi állampolgár, a magas szinten szerveződött nyitott helyi gazdaság és társadalom. Mindezekhez a kompetenciák rendszerével /kognitív, társadalmi, technikai, ökológiai/ rendelkező, alkalmazkodóképes értelmiség is szükséges.