A projekt célja a környezetünkben megtalálható oldatok, az oldatokkal és készítésükkel kapcsolatos fogalmak, folyamatok és berendezések megismerése, alkalmazásuk keresése a mindennapokban, vizsgálatuk, megértésük, szerepük az élettani folyamatokban, az oldatról alkotott szűk kép tágítása, különféle oldattípusok megismerése. A munka témája szorosan kapcsolódik a nyolcadik évfolyam általános kémiai és fizikai ismereteihez (anyagszerkezet), valamint a nyolcadikos biológia tananyaghoz (ember élettana), segíti ezek elmélyítését, hangsúlyozza fontosságát, felhasználhatóságát a mindennapokban.

Létszám: 6-12 fővel ideális dolgozni.
Korosztály: 8. évfolyam. (Alsóbb és felsőbb évfolyamokkal is elképzelhető.)
Eszközigény: laboreszközök, vegyszerek, környezetünkben megtalálható oldatok, növényi és állati eredetű alapanyagok vizsgálatra, számítógépek, könyvtár.
Költségek: alapanyagok ára, de többségük otthonról hozott anyagokkal is megoldható.
Részvételi kritérium: a téma iránti érdeklődés, gyakorlati munkákban való részvétel, alapvető általános kémiai ismeretek.
Időtartam: Már három hónap alatt látványos eredmények érhetők el, de ideálisabb a hat hónap.

Témajavaslatok

1. Oldatok a konyhában. Tartósító oldatok, pácolás, majonéz, habarás, rántás, tojás, ecet, vizes és olajos alapú oldatok, tejtermékek, tea, kávé stb. Ezek készítése, alkalmazása, összetételük vizsgálata. Kolloid oldatok a konyhában, például kocsonya, tortazselé, habok, tejtermékek stb.

2. Oldatok a fürdőszobában. Tisztítószerek, mosószerek típusai, működésük alapja, alkalmazásuk, előnyeik és hátrányaik. Folttisztítás a mindennapokban. Szappanok és készítésük, a szappanos oldat tulajdonságai. Kozmetikai szerek összetétele, vizes és zsíros bázisú kozmetikumok különbségei, alkalmazásuk.

3. Oldatok a ház körül. Utak sózása, növényvédő szerek, gyomirtó, állatmérgek, elektrolit oldatok (például akkumulátorokban, szárazelemekben), festékek, hígítók, lakkozás, oldatok a barkácsolásban, ragasztószerek stb.

4. Oldatok az élőlények testében. Vér és művér, fiziológiás sóoldat, vizelet, emésztőenzimes oldatok, nyál, gyomornedv, epe, hasnyál, liquor, növényi nedvek, mérgező és gyógyhatású oldatok a természetben.

5. Oldatok környezetvédelmi szemmel. Oldott anyagok természetes vizeinkben, ezek eredete, előnyeik és hátrányaik, víztisztítás, vizek minősége, védelme. Élőlényekre és a környezetre veszélyes oldatok eredete, összetétele, kezelésük, védekezési és megelőzési módok.

6. Oldatok az iparban. Bármely iparággal foglalkozhatunk, ahol említésre érdemes az ipari eljárások során használt vagy képződött oldatok valamelyike. Érdeklődés vagy a környék ipari létesítményei szűkíthetik a lehetőségek körét.

Kivitelezés

A munkát végző csoport tagjainak alapszinten tisztában kell lenniük a szükséges fogalmakkal, jelenségekkel, eszközökkel, mert munkájuk során alkalmazniuk kell ezeket.

A diákok választanak a javasolt témák közül egyet, amit feldolgozhatnak általánosságban is, de kiemelhetnek belőle egy számukra érdekesebb részterületet is, amivel részletesebben foglalkoznak. Ezután következhet a munka azon része, amikor a gyerekek idejüket szabadon beosztva dolgoznak választott témáikon önállóan és egymással közreműködve. A részfeladatok kiosztásakor érdemes arra ügyelni, hogy ki milyen témában tudna, vagy szeretne külső segítséget igénybe venni. Lányokhoz inkább a konyhai vagy fürdőszobai témák állhatnak közelebb, a fiúk körülnézhetnek a ház körül vagy a környék gyáraiban.

Egyes témákhoz otthon is elvégezhető kísérletek kapcsolhatók. Ezek gyakran mindennap elvégzett mozdulatsorokat jelentenek, vagy olyan tevékenységet, amit otthon nem is nevezünk kísérletnek, de alkalmazzuk. Ilyenek például a konyhai vagy a mosási eljárások. Más kísérletek viszont laboreszközöket és vegyszereket igényelnek, ezek a tanulókkal egyeztetett külön időpontokban, az iskolában valósíthatók meg. Ilyenek például a vizek vizsgálatát célzó feladatok egyes elemei.

A munka közös végtermék készítésével zárul, mely a begyűjtött és a megtapasztalt információkat egyaránt tartalmazza.

Az egyes témák feldolgozása során a tanulók térjenek ki a következő szempontokra (természetesen témától függően):

• Mi az alapja az általa vizsgált folyamatoknak?
• Milyen területeken alkalmazzák ezt az eszközt, módszert?
• Milyen előnyei és hátrányai vannak?
• Mire kell figyelni használatakor? Vannak-e trükkjei vagy veszélyei a módszernek?
• Gazdaságos-e használni?
• Mi lehet a jövő ezen a területen? Folynak-e jelenleg kutatások fejlesztésével, új területen való alkalmazásával kapcsolatban?
• Milyen vizsgálatokat végzett a tanuló ezzel a témával kapcsolatban?

Kapcsolat a külvilággal

Minden téma tartalmaz olyan elemeket, amelyek a mindennapi élettel kapcsolatosak. A konyha és a fürdőszoba például olyan életterek, amelyeket mindenki használ. Tele vannak olyan anyagokkal és eljárásokkal, amelyek részei mindennapjainknak, de nem figyelünk különösebben rájuk, vagy nem értjük működésük lényegét. Mivel az oldatok előfordulási és alkalmazási köre nagyon széles, biztos, hogy mindenki talál a maga közelében olyat, amivel szívesen foglalkozna részletesebben, így a diákok érdeklődően, motiváltan vesznek részt a munkában.

A külvilággal tágabb értelemben is teremthető kapcsolat. Segítség kérhető olyan szakemberektől, akik munkájuk során foglalkoznak oldatokkal, például a diákok felkereshetik ezeket a szakembereket, és riportot készíthetnek velük. Ilyen segítséget jelenthetnek a gyárak dolgozói, amelyeknek a munkáját, oldatait egy-egy diák tanulmányozza. Később megosztják az így szerzett tapasztalatokat is a csoport többi tagjával.

Tanulási technikák, képességek

A tanulási és képességfejlesztési technikák széles választéka kerül elő a munka során. Csak néhány ezek közül: megfigyelés, kísérletezés, anyaggyűjtés szakirodalomból, a minket körülvevő anyagokból és gyárlátogatások alkalmával, vizsgálati eredmények feldolgozása, összegzése, összehasonlítása, előadása. Mindezek az ismeretszerzésen kívül sokoldalúan fejlesztik a diákok önállóságát, kreativitását, problémamegoldó képességét, kommunikációját, eszközhasználatát, valamint környezetvédő gondolkodást alakíthatnak ki. Eredmény lehet például, hogy a tanulók kedvet kapnak konyhai műveletek elvégzéséhez, ötletük lesz egy folt tisztításához, vagy figyelnek arra, hogy a szárazelemeket ne dobják a háztartási szeméttárolóba.

Végső megjelenési forma

A témák feldolgozásának eredményeit a tanulóknak rögzíteniük kell. Ezekből különféle tablók készíthetők aztán, amelyek a folyosókon elhelyezve praktikus ötleteket adhatnak olvasóik számára. Ezen plakátok lehetséges címei például:

• Miből állnak a tejtermékek?
• Konyhai fortélyok, tanácsok.
• Házi tartósítás.
• Folttisztítás.
• A kozmetikumok összetétele.
• Festési ötletek, tanácsok.
• Oldatok a kiskertben.
• Vizeink összetétele.
• Környékünk vizeinek vizsgálata.

Ugyanezek a témák kis füzetbe rendezve házi kiadványként is összegezhetők, jól hasznosíthatók. Elképzelhető, hogy a csoport tagjai előadásokat tartanak érdeklődők számára munkájukból, itt az egyszerű kísérleteket be is mutathatják.