Bevezető
„Mindegy, hogy képességeid mekkorák, fő, hogy a tőled
telhető legjobbat formáld belőlük és általuk."
(Weöres Sándor)
Szakmai háttéranyag: célja nem az elméleti tudásanyag felsorakoztatása - választásával képet kaphatunk arról, hogy kik azok, akik számára valamilyen speciális formában segítség nyújtható, felhívja a figyelmet arra, hogy a pedagógus hol és milyen módon tud ebben a folyamatban részt venni. A pontos és jó munkamegosztás lehetővé teszi a pedagógiai munka hatékonyságának növekedését. Az iskolában a gyermek a habilitációs/rehabilitációs foglalkozások keretében kapja meg a számára fontos speciális segítséget, az osztályban dolgozó nevelő pedig segíti ezt a fejlesztést saját szakterületén, s természetesen a mindennapi nevelés során, vagy akár társadalmi környezetében. A tudásanyag abban is segítséget szeretne nyújtani, hogy ne keveredjenek a kompetenciák és a felelősségek.
A marginális helyzetben lévő csoportok társadalmi integrációja napjaink legfontosabb megoldandó feladatai közé tartozik. Az integrációnak az oktatásban különösen jelentős szerepe van: minél fiatalabb korban tapasztalja egy kisgyermek a világ sokszínűségét, kerül kapcsolatba olyan gyermekekkel, akiknek élete, lehetőségei jelentősen mások, mint az övéi, később - felnőttként - annál nagyobb valószínűséggel fog nyitottan fordulni a különböző kisebbségi csoportokhoz tartozó emberek felé.
Az elmúlt évtized egyik legérzékenyebb oktatási kérdése a sajátos nevelési igényű tanulói csoportok integrált oktatása. Az elmúlt években, éppen az izolált iskolai életet követő fokozott társadalmi beilleszkedési nehézségek felismerése nyomán erősödtek fel Magyarországon is azok a törekvések, amelyek a rehabilitáció és az integráció gyűjtőnév alá sorolhatóak, és amelyek egyik központi eleme a fogyatékosok iskolai képzése izolált jellegének enyhítése, vagy - ha ez lehetséges - teljes megszüntetése (Bánfalvy, internet).
Hisszük: minden gyermek joga - függetlenül attól, hogy valamely sérülés vagy egyéb ok következtében fejlődésében akadályozott -, hogy megkülönböztetés és elkülönítés nélkül vehessen részt az intézményes nevelésben.
Az integráció, inklúzió nem pusztán szakmai, pedagógiai kérdés, hanem társadalompolitikai cél is. Cél és eszköz egyszerre, hiszen az integrációval mint eszközzel érhető el a legfontosabb cél, a társadalmi integráció. Az együttnevelés, az egyéni különbségekre figyelő differenciáló nevelés megvalósítása komplex oktatáspolitikai, szervezeti változásokat igényel (Halász, 2004).
Az iskolarendszer is átalakulóban van, hiszen ma már kevéssé lehet a hagyományos szerepekkel, elavult tanulásszervezési módokkal, az életben való boldogulást nem segítő, megkövetelt tudástartalommal a diákokat megfelelően felkészíteni a sikeres felnőtt évekre.
A gyermekek mindenek felett álló érdekének elismerése, az oktatási rendszer, az iskola tevékenységének kritikája és a társadalmi változások által felszínre került igények együttesen kényszerítik ki a szemléletváltást, az oktatási rendszer átalakítását, új stratégia kidolgozását - az oktatás megújítása szükségszerű.
Ez az új szemlélet azoknak a gyermekeknek is lehetőséget nyújt, akik nem sérülésük, fogyatékosságuk okán sajátos nevelési igényűek, hanem társadalmi illetve szociális helyzetüknél, hátrányuknál fogva marginalizálódtak, így ők is igénylik a speciális segítséget.
A méltányos oktatás célja, hogy minden gyerek sikeres legyen. Ennek egyik legfontosabb feltétele, ha az iskola lehetővé teszi az elérhető tudáshoz és a szükséges szakértelemhez való hozzáférést. Közös célunk, hogy Magyarországon minden gyermek - így a sajátos nevelési igényűek is - olyan iskolába járhasson, ahol
- az oktatásban egyenlő esélyekkel vehet részt,
- a képességeihez és fejlődési üteméhez szabott nevelésben részesül,
- és olyan tudás birtokába kerül, amellyel az életben boldogulni tud és sikeres lesz.
A közoktatás-fejlesztési programokon belül hangsúlyos szerepet kap a sajátos nevelési igényű gyermekeket befogadó intézményeknek és pedagógusainak támogatása a tanítást-tanulást segítő tananyagok, programok és eszközök, képzések, tréningek illetve tanácsadás biztosításával a sajátos nevelési igényű gyermekek intézményi sikerességének növeléséhez.
A fejlesztések középpontjában az együttnevelés áll, hiszen ha valamennyi gyerek megtanul együtt élni a különlegességgel, megtanul alkalmazkodni, fejlődik szociális érzékenysége és pozitív tapasztalatai segítségével megelőzhető az előítéltetek kialakulása.