Az SNI tanulók együttneveléséhez elengedhetetlen dokumentációs, személyi, tárgyi feltételek - gyógypedagógiai rehabilitáció objektív, sérülésspecifikus eszközrendszere

- Adaptált fizikai, tárgyi környezet

- Rehabilitációs és tanulást segítő eszközök

- Speciális tanulási, kompenzáló technikák

A habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztés

A gyermekek, tanulók különleges gondozási igénye, sajátos nevelési szükséglete biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonságegyüttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő különbségeit fejezi ki.

A befogadó intézmény egész nevelési-oktatási rendszerét átható, dokumentumokban rögzített habilitációs és rehabilitációs célok és feladatok határozzák meg. A habilitációs, rehabilitációs fejlesztés óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban részesülő sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló számára szervezett fejlesztő tevékenység, amely az ô sajátos igényeitől függő eljárások, eszközök, módszerek és terápiák alkalmazásával valósul meg. A habilitációs-rehabilitációs foglalkozások egyéni vagy csoportos formában is tarthatók.

Feladata: A habilitációs, rehabilitációs feladatok megvalósítása érdekében az integráló közoktatási intézmények az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekhez fordulhatnak segítségért. Szakirányú végzettségű gyógypedagógus segít a programok összeállításában, egyéni és csoportos fejlesztést végez, közreműködik a tanórákba épülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében.

A befogadó iskola a sajátos nevelési igényű tanuló habilitációs, rehabilitációs fejlesztését

2005. szeptember 1-jétôl központilag kiadott egyéni fejlődési lapon köteles dokumentálni. A habilitációs, rehabilitációs fejlesztést csak gyógypedagógus végezheti.

Óraszáma a különböző fogyatékosság következtében sajátos nevelési igényű gyermekek esetében eltérő mértékű, az évfolyamra meghatározott heti tanórák számának 15-50%-a lehet. (Kt. 52. §; Kt. 114. §; 2/2005. (III. 1.) OM rendelet)

A tevékenység a gyermek képességeinek, a fejletlen vagy sérült funkció feltérképezésével, a rendelkezésre álló diagnosztikus adatok, vizsgálati eredmények értékelésével indul. A fentiek ismeretében fejlesztési terv készül, melynek célja a gyermek fejlettségi szintjéhez, fejlődési üteméhez alkalmazkodó fejlesztési stratégia kidolgozása.

Fő lépései:

- A fejlesztendő területek számbavétele

- A feladatok meghatározása

- Időterv összeállítása: mit, mikor, mennyit?

- Együttműködési lehetőségek feltérképezése

- Segédanyagok, eszközök számbavétele

- A habilitációs-rehabilitációs foglalkozások anyagának, tapasztalatainak feljegyzése folyamatosan folyik. Lényeges elem a rendszeres pedagógiai diagnosztizálás, amelyet írásban rögzít a gyógypedagógus. Ennek alapján készül el a következő időszak terve.

A tanórán kívüli habilitációs-rehabilitációs tevékenység végzése gyógypedagógus kompetenciája.

Szakember segítsége kérhető az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményektől, pedagógiai szakszolgálatoktól.

Gyógypedagógus közreműködésével történik a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztés tervezése, majd a konzultáció is.

A tanórákon kívül

Kiemelt jelentőségű a tanórán kívüli szabadidős tevékenységekben rejlő habilitációs- rehabilitációs fejlesztés lehetősége. A sokrétű szabadidős program fejlesztő hatással van a közösségi, társas kapcsolatok alakulására. Ennek rendkívül nagy jelentősége van, hiszen a valódi integráció lényege az elfogadott és viszonzott kapcsolatrendszerben rejlik. A tanórán kívüli tevékenységek lehetőséget biztosítanak olyan más jellegű - manuális, zenei, nyelvi, számítástechnikai - tevékenységekre, amelyek fogyatékosságukat kompenzálva sikerélményhez juttatják a sérült tanulókat.