A gyógypedagógiai óvodai / iskolai ellátás lehetőségei a közoktatásban

A tájékozódást segíti az interneten fellelhető intézményi jegyzék, mely tartalmazza az integrált, illetve szegregált oktatási formára való utalást is.²

Magyarországon a törvénykezési könnyítések támogatásával terjed az együttnevelés. Az elmúlt évek statisztikai adataiból láthatjuk a pozitív tendenciát, nő az integráltan nevelt gyermekek száma. Ez többnyire jellemzően integrációt takar, s nem inklúziót.

Legnyitottabb az integrált nevelésre az intézményes nevelés, oktatás területének fokozatai közül a két végső pont: az óvoda és a felsőoktatás. Ez természetes is, hiszen az óvodai nevelés rugalmassága könnyebben, konfliktusok nélkül teszi lehetővé a kölcsönös alkalmazkodást. A felsőoktatásba eljutó sajátos nevelési igényű hallgatók pedig a fogyatékossággal rendelkezők bizonyos típusaiból kerülhetnek ki - ahol az érdekérvényesítés erősebb, és a pozitív diszkriminációt megfelelőbben kezelik (Földes, 2003).

 

A pedagógus személyisége

„A fogyatékossággal kapcsolatos kérdések megközelítése napjainkban az integrációt tekinti kulcskérdésnek a sérült emberek aktív társadalomba illeszkedése területén. Mára már nem az a kérdés, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése együtt történjen-e ép társaikkal vagy külön a speciális intézményekben. A kérdés így módosult: hogyan?

 

A témával foglalkozó szakemberek egyetértenek abban, hogy a fogyatékos emberek maradéktalan társadalmi befogadásában az elsődleges és leghatékonyabb eszköz az a szemléletváltás, amely hozzájárul a fogyatékosság körüli előítéletek, félelem, tartózkodás, nemtörődömség, sajnálkozással telített odafordulás felszámolásához. És mert az információs társadalom fejlődése lehetővé teszi, hogy a fogyatékosság nem az alkalmatlanságot, a képességek hiányát jelenti, hanem olyan helyzetet, amelyben a környezet alakításával az emberek életminősége - a fogyatékos emberek életminősége is - javulhat, egyre nagyobb a lehetőség a találkozásra, a társadalmi beilleszkedésre."(Kőpatakiné, 2003)

 

Az integráció feltételrendszerének egyik legfontosabb tényezője a befogadó pedagógus milyensége, a pedagógus személyisége. A pedagógusok szerepe meghatározó az iskolai életben. Ezt széles kapcsolatrendszerük, mintaadó szerepük, direkt és indirekt elvárásaik, személyiségjegyeik magyarázzák. Minden eredményben és eredménytelenségben benne van a pedagógus személyisége, a személyiségük a munkaeszközük. Ha az osztálylégkört vizsgáljuk vagy a tanulói értékelést és annak hatását, ha a szocializációval foglalkozunk, vagy neveltségi szintet mérünk, szerepeinket elemezzük, esetleg személyészlelési problémát boncolgatunk, mindenhol kulcstényező a pedagógus milyensége. Nem mindegy, milyen személyiségű emberek nevelik a következő generációt.

 

A sikeres integráció elengedhetetlen feltétele több kompetencia együttes jelenléte: a fogyatékosság típusához értő gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, illetve a többségi pedagógus, aki valamilyen speciális képzés folyamán erre a feladatra már készül, vagy felkészült (Kerber, 1999). Az eredményes integrációhoz a tanítási kompetenciák magas foka és a folytonos önképzés szükséges.

Kőpatakiné (2004) megfogalmazza kutatásai, tapasztalatai alapján, hogy milyen tanári kompetenciák szükségesek ahhoz (melyeket tartanak fontosnak a szereplők), hogy a sajátos nevelési igényű tanulók tanulási folyamata eredményes legyen.

Az együttnevelést végző pedagógusnak tudnia kell:

- a neveléshez-oktatáshoz-fejlesztéshez szükséges motivációs bázist (egyéni, közösségi) megteremteni, aktivizálni;

- a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez, differenciált nevelés-oktatásához alkalmas individuális módszereket, technikákat megtalálni;

- az egyes fogyatékosságú tanulók részvételével foglalkozásokat tervezni, irányítani;

- a tanulói diagnózist pedagógiai szempontból értelmezni, annak ismeretében fejlesztési eljárásokat találni;

- egy adott tanítási-nevelési probléma megoldására alternatívákat adni, a tanórákat eredményesen és hatékonyan vezérelni, tudni a háttérben maradni, a tanulói aktivitást serkenteni;

- együttműködni szülőkkel, társadalmi partnerekkel, más szakemberekkel.

 

2. ábra a pedagógus megváltozott szerepe az integrált oktatásban (Papp, 2002)

 

A pedagógusok közötti együttműködési lehetőségek

Az integrált oktatásban a szakemberek együttműködésére az alábbi formák jellemzőek:

- együttműködés és fejlesztés a tanulásban akadályozott tanulók nevelésével, oktatásával kapcsolatban,

- együttműködés és véleménycsere az iskolaközösség minden tagja számára.

Az osztályban folyó együttműködésre is több módszer kínálkozik (Ainscow, 1993 a):

- a társ megfigyelése (az egyik tanár munkáját figyeli egy kolléga) kiterjedhet általánosságban az órára, egyes gyermekekre, a hasznosan töltött percekre stb., az ezt követő megbeszélés kitűnő információkkal szolgálhat a megfigyelt egyénnek - ön- és társreflexió;

- a szupervíziónak (strukturált megfigyelés) három fázisa van (tervezés, megfigyelés az osztályban, értékelő konferencia), a folyamat több szakember együttműködését igényli és eredményezi;

- a munkatársi felkészítés egyes problémák megoldására irányuló módszer, amelynek során az egyik fél segíti a másikat a problémamegoldásban;

- az osztálytermi segítség a tanulásirányítás folyamatában is megvalósul, a tanár segítői lehetnek: a tanulók, szülők, (gyógy)pedagógiai asszisztensek, gyógypedagógusok. Ennek a segítségadásnak is több típusát különböztetjük meg:

• az egyéni segítő feladata az, hogy egyéneknek, kis csoportoknak rövid ideig intenzív segítséget nyújtson,
• a tevékenységirányító megkísérli az osztály többi tanulóját a folyamatos munkába bevonni,
• a mozgató a segédeszközök kezelését végzi.

Ezek a szerepek nem egyszerre és nem minden tanórán betöltött szerepek. A megerősített együttműködés segít az iskolában fellépő nehézségek megoldásában. A túlságosan intenzív együttműködés azonban korlátozhatja az egyéni kezdeményezőkészséget, a túlszabályozott együttműködésnél pedig a kölcsönös kontroll erősödhet fel. A tanárok rendkívül ösztönzőnek és izgalmasnak élik meg ezt a közös munkát, ugyanakkor kimerítő és megterhelő is lehet egyben ez a munkaforma (Hirzel és munkatársai, 1994).

 

Pedagógusi kompetenciák

A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei (Kiemelések)

 

Az Általános elvek fejezet pontosan meghatározza, milyen feltételek, tényezők biztosítják a sajátos nevelési igényű tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együttnevelését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget.

 

Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, amelynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják:

- Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására

- Az együttnevelés megvalósításában a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság" alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.

- A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását.

- A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki

a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait;

b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz;

c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyságvizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz;

d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres;

e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;

f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/ terapeuta az együttműködés során

a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;

b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.);

c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;

d) javaslatot tesz specifikus gyógypedagógiai módszerek, módszerkombinációk alkalmazására;

e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;

f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;

g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a re-/habilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.

 

Más közreműködők

Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint.

 

Az SNI-tanulók integrált oktatásában kiemelten szerepet vállaló szakszolgálatok

A gyógypedagógiai szolgáltatások körének tartalmi értelmezése

 

 

Kiemelve néhány pedagógiai szakszolgálat³

 

Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény - EGYMI

„Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény hozható létre a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, az egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény - céljaival összhangban - elláthatja az e törvény 34. §-a a)-b), e), g) és h) pontjában felsorolt pedagógiai szakszolgálat feladatait, az utazó szakember hálózat működtetését, az e törvény 36. §-a (2) bekezdésének b)-e) és g) pontjában felsorolt pedagógiai szakmai szolgáltatás feladatait, továbbá az intézmény keretén belül óvodai vagy általános iskolai feladatot ellátó intézményegység működhet. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményben, az egységes konduktív pedagógiai módszertani intézményben - szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként - megszervezhető a nevelési tanácsadás, a családsegítő szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás is."⁴

Az EGYMI célja: a sajátos nevelési igényű gyermekek és fiatalok mindenek felett álló érdekének biztosítása segítő és szolgáltató ellátás megszervezésével.

- Az EGYMI feladatai - szakszolgálati tevékenység és szakmai szolgáltatás
Szakorvosi vizsgálat, gondozás, tájékoztatás

- Gyógypedagógiai és pszichológiai vizsgálat

- Az utazószakember-hálózat működtetése

- Kapcsolattartás a családdal és a befogadó intézményekkel

- Tanácsadás szülőknek, a családi nevelés segítése

- Tanácsadás, tájékoztatás tanulók részére

- Szaktanácsadás, pedagógusoknak, szakembereknek

- Speciális pedagógiai segítségnyújtás a többségi pedagógusoknak, szemléletváltás segítése

- Az integrált nevelés-oktatásban részesülő sajátos nevelési igényű gyermekeknek speciális pedagógiai segítségnyújtás

- Habilitációs, rehabilitációs órák vezetése

- Fejlesztő felkészítés: a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolára való felkészítése

- Korrekciós, preventív és fejlesztő programok kidolgozása, összeállítása

- Pedagógiai és egészségügyi rehabilitációs célú terápiák alkalmazása szükség szerint

- Dokumentumadaptáció (alapító okirat módosítása, pedagógiai program módosítása)

- Közreműködés a sérültségnek megfelelő eszközellátásban

- Pályairányítás, utógondozás

- Mentorálás

- Pedagógus továbbképzés, önképzés segítése, szervezése

 

A speciális segítségnyújtás lehetőségei

- A tanulásban akadályozott, illetve pszichés fejlődési zavarai miatt tartósan és súlyosan károsodott gyermekek fejlesztésének megsegítése

- A sajátos nevelési igény minél korábbi életszakaszban történő észrevétele, az ebből adódó másodlagos problémák megelőzése

- A közoktatási intézmények keretein belül a sajátos nevelési igényből adódó hátrányok csökkentése, kompenzálása

- Az együtt nevelt gyermekek képességének, tehetségének kibontakoztatása, beilleszkedésük segítése

- Módszertani útmutatás pl. speciális eszközök ajánlása, beszerzése, tankönyvi ajánlás, új módszerek megtanítása, alkalmazása, tanmenetjavaslat, értékelési javaslat, egyéni fejlesztési terv készítése, illetve az elkészítés segítése stb.)

- Megfelelő tanulási környezet létrehozása - Szakmai megbeszélések, hospitálási lehetőségek biztosítása többségi pedagógusok részére

 

Az EGYMI tevékenységformái igen széles körűek, amelyet mindig az intézmény saját jellege, az adott szakszolgáltatások és szakmai szolgáltatások, valamint a körzetéhez tartozó oktatási intézmények igényei határoznak meg. Munkájukat az intézményekkel kötött együttműködési szerződés alapján végzik.

 

Az EGYMI-k működésében kiemelt szerepet kapnak az utazó gyógypedagógiai tanárok. Feladatuk:

Az a szakember, aki gyógypedagógiai szakszolgáltatás keretében nyújt nevelési segítséget, a gyermek otthonában történő foglalkozásokkal (home training), vagy az integráltan tanuló, speciális nevelési szükségletű gyermekeknek az iskolában. Az utazó gyógypedagógiai tanárok alkalmazására azóta került sor külföldön és hazánkban is, amióta a gyógypedagógiai fejlesztést nemcsak szegregált iskolákban, hanem a többségi iskolában, a korai fejlesztésben, és a súlyosan és halmozottan fogyatékosok családi ellátásában is biztosítják. Az angolszász nyelvhasználatban home visiting teacher (családot látogató tanár) v. peripatetic teacher (szó szerint: 'házalótanár', 'vándortanár') kifejezés szerepel a gyógypedagógiai szakszolgáltatások e szakemberének megjelölésére. Az egészségügyben, ill. a közoktatásban történő alkalmazására különböző országokban eltérő gyakorlat alakult ki. Hazánkban az érzékszervi, testi és mozgásfogyatékosok korai fejlesztésében az országos szakértői bizottságokhoz, az integráltan tanulók esetében pedig az adott fogyatékossági ág iskoláihoz kapcsoltan került sor alkalmazásukra. Az igényeket lefedő foglalkoztatásuk napjainkban kezd kiépülni.

 

A gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés és a gondozás feladata

A sajátos nevelési igény (fogyatékosság) megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek fejlesztése a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. Az ellátásba való bekapcsolódást az illetékes tanulási képességét vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapozza meg.

 

A korai fejlesztés a következő kereteken belül valósítható meg

a.) otthoni ellátás,

b.) bölcsődei gondozás,

c.) fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás,

d.) korai fejlesztő központban biztosított fejlesztés

e.) konduktív pedagógiai ellátás.

A szakértői bizottságnak kell megtalálnia azt a formát, amely igazodik a gyermek adottságaihoz, lehetőségeihez, valamint az ellátás megszervezésének lakóhelyi feltételeihez.

 

Együttműködés

A pedagógiai szakszolgálatokon belül a korai fejlesztés az a terület, ahol kiemelkedő fontosságú

1.) a közös törődés: pl. a gyermekorvos, a szakorvos, a védőnő

2.) az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottságok, a korai fejlesztést biztosító intézményhálózat közötti jó munkakapcsolat, a gyakorlati együttműködés stb.

 

A szülő joga és a jogszabályi háttér

A korai fejlesztésben való részvétel biztosítása a szülő számára nem kötelezettség, hanem jog.

A korai fejlesztés minimális heti óraszámát - a gyermek életkora és a foglalkoztatás formája alapján differenciáltan - heti kettő és hat óra között határozza meg a jogszabály. Ennél kevesebbet nem szabad nyújtani, a lehetőségek függvényében ennél több azonban természetesen nyújtható. A harmadik életévet betöltött gyermek - legfeljebb öt éves korig - akkor részesül a korai fejlesztésben és gondozásban, ha óvodába nem jár. Abban az esetben ugyanis, ha a gyermek már óvodába jár, a korai fejlesztés és gondozás, mint ellátási forma megszűnik, helyébe az - integrált vagy szegregált formában megvalósuló - óvodai nevelés lép. Ekkor az óvodai nevelés egészül ki mindazokkal a habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokkal, melyeket addig a korai fejlesztés biztosított.

Ha a súlyosan fogyatékos gyermek az óvodai nevelés keretében nyújtott iskola-előkészítésbe nem tud bekapcsolódni, akkor az ötödik életévének betöltését követően fejlesztő felkészítés (képzési kötelezettség teljesítése) keretében történik foglalkoztatása.

A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység

 

A feladatellátás

A feladatellátás megoszlik a tevékenység jellege szerint. A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok működtetése valamennyi megyei és a fővárosi önkormányzatnak kötelezettsége, a látás-, a hallás-, a mozgás- és a beszédfogyatékosság vizsgálatát végző országos szakértői tevékenység megszervezése a fővárosi önkormányzat feladata.

 

A tanulási képességek vizsgálata A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében kell a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra; vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét.

 

A vizsgálat

A szakértői és rehabilitációs bizottság által végzett vizsgálat a szülő kérésére illetve egyetértésével indul, s annak megkezdéséhez - kivéve, ha a szülő ismeretlen helyen tartózkodik - a szülő jelenléte szükséges. A gyermek, tanuló érdekében a vizsgálaton történő részvétel, a kijelölt intézménybe történő beíratás érdekében államigazgatási eljárás kezdeményezhető. Az államigazgatási eljárásban hozott határozat ellen a szülőnek fellebbezési joga van.

 

A szakvélemény

A komplex - pedagógiai, orvosi, pszichológiai - vizsgálat során az értelmi képességek vizsgálata, az ezt kiegészítő képességvizsgálatok, a személyiségvizsgálat, a tanulékonyság vizsgálata, a tudásszint és az iskolai teljesítmények mérése valamint a sérülést kiváltó okok organikus hátterének feltárását célzó (szak) orvosi vizsgálat megállapításának eredményeire alapozottan történik a szakértői vélemény (javaslat) elkészítése.

 

A szülő joga

A megfelelő feltételekkel rendelkező intézmények közül - a szakértői bizottság tájékoztatása alapján - a szülőnek joga van a szabad intézményválasztásra.

 

A szakértői bizottsági tevékenység

A szakértői bizottsági tevékenység része a gyermek, tanuló fejlődésének rendszeres nyomon követése (felülvizsgálatok). A felülvizsgálati kötelezettség azt is jelenti, hogy a korábban kiadott szakvélemények hatályukat vesztik, és a meghatározott határidő eltelte után nem szolgálnak alapul az iskolai nevelés és oktatás megszervezéséhez és az ehhez kapcsolódó állami hozzájárulás igénybevételéhez sem.

 

A szakértői és rehabilitációs tevékenység szabályozása

A szakértői és rehabilitációs tevékenységet a 14/1994. (VI. 24.) sz. MKM rendelet szabályozza.

 

Nevelési tanácsadás

A beilleszkedési, tanulási és/vagy magatartási nehézség a gyermek, a szülő, a pedagógus és a környezet számára is jellegzetes tünetek, panaszok képében jelenik meg. E gyermekek fejlesztésében a tartalmilag és módszertanilag sokszínű és differenciált oktatási programok mellett - az időben történő felismeréssel és a szükséges terápia megkezdésével - meghatározó szerepet tölthetnek be a pedagógiai szakszolgálatok, melyek körébe a nevelési tanácsadás is tartozik.

 

A nevelési tanácsadás feladata

 

A nevelési tanácsadás feladata: a beilleszkedési, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességekkel küzdő gyermek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek fejlesztő célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek fejlettsége, egyéni adottsága ezt szükségessé teszi.

 

A vizsgálat

A nevelési tanácsadóban történő vizsgálat a szülő vagy a gyámhivatal kérésére indul, de annak elvégzését a családvédelmi intézmény is kezdeményezheti. Minden esetben fontos a szülő konkrét tájékoztatása azokról az okokról, amelyek alapján a gyermek fejlődésének segítésére a nevelési tanácsadó szakembereinek - pszichológus, gyógypedagógus, pedagógus, gyermek-szakorvos vagy gyermekpszichiáter - felkeresése javasolt.

 

A nevelési tanácsadók tevékenységi köre

A nevelési tanácsadók feladata és tevékenységi köre igen sokrétű: pszichológiai diagnosztizálás, pszichológiai tanácsadás, pedagógiai diagnosztizálás, pedagógiai korrekció, (gyógy) pedagógiai fejlesztés, gyermekcentrikus, lélektani hátterű családgondozás, fejlettségi vizsgálatok végzése a tanköteles korba lépő gyermekeknél. A tanácsadók működése csak akkor lehet eredményes, ha kiépült kapcsolatokkal rendelkeznek a körzetükben lévő intézményekkel: óvodákkal, iskolákkal, gyermekvédelmi intézményekkel, családsegítő központokkal, gyermek-ideggondozókkal.

 

Az együttműködés

A gyermekkel való foglalkozás hatékonysága attól is függ, hogy abban milyen mértékben képesek együttműködni a nevelési tanácsadó és a gyermekkel nap, mint napfoglalkozó pedagógusok, s természetesen a szülők.

 

Az iskola kötelessége

Az iskolának ez esetben a mentesítés mellett kötelessége a tanuló egyéni fejlesztési terv alapján történő felzárkóztató foglalkoztatásának biztosítása. A beilleszkedési, magatartási rendellenességgel, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek folyamatos gondozását szolgálja a felülvizsgálati kötelezettség is, melyet az első vizsgálatot követő második évben, ezt követően pedig három évenként kell elvégezni. A felülvizsgálat elmaradása a szakvélemény érvényességét is megszünteti, azaz minden - a szakvéleményben javasolt - jogosultság (pl. mentesítés) s az e tanulók számára a fenntartó számára biztosított kiegészítő támogatásra történő jogosultság is hatályát veszti.

 

A nevelési tanácsadók működésének szabályozása

A nevelési tanácsadók működését a 14/1994. (VI.24.) sz. MKM rendelet szabályozza.

 

A gyermek útja a sajátos nevelési igény megállapításáig:

A nevelési tanácsadónak szűrő funkciója van, hogy a valóban indokolt esetek kerüljenek a szakértői bizottság elé.

 

3. ábra A problémával küzdő gyermek vizsgálati útja (Metzger- Ringhofer, 2006)

 

Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatának eredménye alapján arra a következtetésre jut, hogy a gyermek, tanuló ellátása nem tartozik a feladatkörébe, az iratokat részletes indoklásával, kiegészítő vizsgálatainak eredményeivel együtt - a szülő egyidejű értesítése mellett - visszaküldi a nevelési tanácsadónak. Amennyiben a kiegészítő vizsgálatok igazolják a sajátos nevelési igény fennállását, a szülővel egyeztetve, az intézményi jegyzék alapján integrált, esetleg szegregált oktatási-nevelési intézmény kijelölésére kerül sor.

A nevelési tanácsadó szakvéleménye nem jogosít különleges gondozás keretében nyújtott gyógypedagógiai ellátás (magasabb összegű normatíva) igénylésére!

 

 

² http://w3.kir.hu/intezmenylista2/lista.asp?lst_id=15&kat=-1

³ Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja [2010.05.08.]

http://www.okm.gov.hu/kozoktatas/gyogypedagogiai/gyogypedagogiai

⁴ Az 1993. évi LXXIX. többször módosított törvény a közoktatásról, 33.§. (12)