A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog és a hozzá kapcsolódó törvényi szabályozás szem előtt tartja a tanulók érdekeit. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló - eredményes fejlődése érdekében - csak olyan intézménybe íratható be, amely rendelkezik a neveléséhez, oktatásához szükséges feltételekkel. ( Kt. 30. § )

 

A közoktatási törvény meghatározza a sajátos neveléshez, oktatáshoz szükséges feltételeket: az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti fejlesztéshez szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása szükséges; a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, továbbá a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása.( Kt. 121. §)

Az integrált nevelés-oktatás sérülésspecifikus szempontú fejlesztéseket, beruházásokat igényel. A sajátos nevelési igénnyel kapcsolatos közoktatási feladatok segítésére hozta létre a Magyar Köztársaság Kormánya a Fogyatékos Gyermekek és Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítványt. (Kt. 119. § (2))

A közalapítvány pályáztatási rendszerrel nyújt támogatást. Az együttneveléshez kapcsolódó szervezetfejlesztéshez, eszközellátáshoz, információáramláshoz kapcsolódó pályázatok meghirdetése az integrált oktatás feltételeinek megteremtését szolgálja. Az évek folyamán a korai felismerést és fejlesztést szolgáló programok, szülői gondozói tanfolyamok, a feladatellátásban közreműködő intézményrendszer működtetése és fejlesztése, szakképzés, segítő szolgálatok - pl. utazó gyógypedagógus hálózat fejlesztése -, információcsere és kistérségi együttműködések támogatása, integrált táborok szervezése, egyéni segédeszköz-pályázatok segítették a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat, valamint segítőik innovatív elképzeléseinek megvalósítását.

 

Ellenőrzés

Az előírások betartásának garanciája az ellenőrzés. Jelenleg még igen ritkán kerül sor a szükséges tárgyi és személyi feltételek meglétének ellenőrzésére az integrált nevelést, oktatást ellátó többségi általános iskolákban. A kívánatos persze az lenne, ha nem az ellenőrzésnek kellene rámutatni a hiányosságokra, hanem az integrált nevelést, oktatást a feladatok közé beemelő önkormányzati döntés előkészítése és meghozatala során érvényesülnének a szakmai szempontok és elvárások - azaz: a feladatadásnak és az annak végrehajtásához szükséges feltételek biztosításának egyidejűleg kell megjelennie. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményeknek feladata a befogadó intézmények segítése a személyi és a tárgyi feltételek biztosításával kapcsolatban is. Az utazótanárok segíthetnek az intézményeknek a sajátos nevelési igényű tanuló számára szükséges tárgyi feltételek megteremtésében, például azzal, hogy látogatásaik során javaslatot tesznek a megfelelő speciális eszközök beszerzésére, a környezet kialakítására. Ezt a szolgáltatást az integrációval járó külön feladatokra figyelő fenntartók, óvodák, iskolák igénylik.

Jogszabály rendelkezik az integrált oktatás feltételeinek és többletköltségeinek biztosításáról.

Ha meghatározott végzettségű pedagógust nem tudnak alkalmazni a befogadó óvodák, iskolák, akkor a módszertani intézmény integrációt segítő gyógypedagógusa vagy konduktora segíti a pedagógusok munkáját.

Az integrált oktatás sikerének intézményi és fenntartói garanciái:

 

Intézményi dokumentumok:

 

A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai-iskolai nevelése csak az intézmény főbb közoktatási dokumentumainak, tehát a Nevelési vagy Pedagógiai programnak, a Helyi tantervnek módosításával valósulhat meg. E tanügyi dokumentumokban szerepelnie kell a törvény által meghatározott, a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatására vonatkozó nevelési irányelveknek megfelelően módosított, átdolgozott és kiegészített részeknek.

 

Alapító okirat

Az alapító okirat a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatására jogosító okirat, tartalma meghatározott. Sajátos nevelési igényű gyermek nevelése-oktatása során az alábbi kiegészítéseket tartalmazza:

- A sajátos nevelési igényű gyermek ellátása feladatként szerepel.

- A fogyatékossági típus, fok pontos meghatározása max. létszám csoporton belül.

A dokumentum használata:

Az integrálás dokumentálása fontos, mert csak így jut hozzá az iskola azokhoz a támogatásokhoz, amelyek egy fogadó iskolát megilletnek. Ezek a következők:

- Emelt szintű normatív támogatás.

- Az osztálylétszám kedvező változása (az érzékszervi fogyatékos gyermeket 3 főként kell számításba venni).

- Az iskola igénybe veheti az utazótanári szolgáltatást.

- Ha meghatározott létszámot ér el a sajátos nevelési igényű tanulók összessége (15fő), akkor gyógypedagógiai asszisztenst alkalmazhat az iskola.

- A sajátos nevelési igényű tanulók számára jár a habilitációs, rehabilitációs órakeret, ez a heti óraszám 15-50%-a, amelyet az érintett gyermekek számától függően kell arányosan osztani. Az óraszám átcsoportosítható évfolyamok, osztályok között, egy tanéven belül is változhat.

Pedagógiai program

Az iskola pedagógiai programja meghatározza: [Kt. 48. § (1) bekezdése a), b) pont]

a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül:

- az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait;

- a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat;

- a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat;

- a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet;

- a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet;

- a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat;

- a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot;

- a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet;

- a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközöket;

- a szülő, tanuló iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködési formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit,

b) az iskola helyi tantervét.

A helyi tanterv kidolgozásában, az irányelvek megismerésében, átgondolásában segítséget ad a 2/2005 (III. 1.) OM-rendelet.

A sajátos nevelési igényű tanulókat is oktató iskolák kötelező és választható tanórai foglalkozásainak óratervében meg kell tervezni az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs fejlesztés órakeretét is.

Az egyes műveltségterületek, tantárgyak, témakörök, fejlesztő tevékenységek tartalma, követelményei a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni adottságaira építve, speciális eszközök igénybevételével, sérülésspecifikus módszerek alkalmazásával és a szakértői bizottság szakvéleményében szereplő javaslatok érvényesítésével fogalmazódik meg. A helyi tanterv megjelöli azokat a tananyagokat vagy tananyagrészeket is, amelyek elsajátítását a sajátos nevelési igényű tanulóktól nem követeli meg, vagy amelyeket módosítva kíván számára tanítani. Differenciáltan jelenik meg az értékelési rendszer is.

Fontos, hogy pedagógiai alternatívát kínáljunk a gyermek, tanuló számára. A tananyag egyes részeit adaptáljuk, feldolgozhatóvá, megérthetővé tesszük a sajátos nevelési igényű tanulók számára. Biztosítjuk az egyéni sajátosságot figyelembe vevő elsajátítás és feldolgozás, megértés lehetőségét. Lehetővé tesszük a mérték szerinti oktatást, az individuális programokat, a differenciálást, a gyakorlatra orientáló, a gyermekek megtapasztalt élményeihez kötődő ismereteket. Módszereinket tekintve alkalmazkodunk az aktuális nevelési és oktatási feladatok sokszínűségeihez. Akkor vagyunk igazán sikeresek, ha a tanórán alkalmazott speciális módszereink nemcsak a sajátos nevelési igényű tanulókra hatnak pozitívan, hanem motiválók és építő jellegűek az ép fejlődésmenetű társakra is.

A helyi tanterv tervezésekor fontos kitérni azokra a speciális tárgyi feltételekre, amelyek a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését és oktatását elősegítik.

Sajátos nevelési igényű tanuló esetében a helyi tanterv, a szakmai (pedagógiai) program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet. Ebben az esetben a félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az év végi osztályzatot a tanítási idő végénél kell megállapítani.

 

Az egyéni foglalkozás dokumentuma Az egyéni foglalkozások fő célja a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok kompenzálása, korrigálása vagy a prevenció. A fejlesztő, a re-/habilitációs foglalkozások egyéni fejlesztési terv alapján zajlanak. A fejlesztési terv a sajátos nevelési igényű gyermek differenciált megsegítésének szakmai dokumentuma. Rugalmasan módosuló dokumentum, változásait a gyermek fejlődési tempója és szükségletei határozzák meg.

 

A gyógypedagógus a fejlesztés tartalmának kialakításakor - a fenti ismereteken túl - a kisgyermek vagy tanuló aktuális állapotát, a kiegészítő mérőlapok, feladatlapok eredményeit, a fejlődés változásának, folyamatos nyomon követésének eredményeit és a saját megfigyeléseit, jegyzeteit is alapul veszi. A foglalkozások biztosítják az individuális módszerek alkalmazását, a speciális segédeszközöket, tanulói segédleteket, a nyugodt, kötetlen légkört, biztonságos környezetet és az ösztönző, elfogadó bánásmódot.

A fejlesztést végző gyógypedagógus folyamatosan kapcsolatot tart a pedagógus kollégákkal, a szülőkkel és az utazótanárral is. A felmerülő esetleges problémák megoldására közösen keresnek megoldást.

 

Az együttnevelés kihívása:

A befogadó pedagógusok többsége számára nagy kihívást jelent a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása-nevelése. A tanórai munka zökkenőmentessége és a heterogén csoportokkal végzett sikeres pedagógiai munka érdekében szakmai kompetenciájukat új elemekkel kell bővíteni. Célszerű megismerni és alkalmazni azokat a technikákat - pl. a kooperatív tanítás-tanulás vagy a rugalmas tanulásszervezés - amelyekkel a sajátos nevelési igényű tanuló bevonható a tanulócsoport differenciált munkájába.

Az együttnevelés sikere nagymértékben múlik azon, hogy a pedagógusok eszköztárában megvannak-e a hatékony tanítás elemei, az igényesség, a folyamatos visszajelzés, a motiváló értékelés. Ismerik-e azokat az eljárásokat, módszertani ismereteket, fogásokat, amelyekkel alkalmazkodhatnak a tanuló sajátos igényeihez. A pedagógusnak a tanítás-tanulás folyamatai mellett a sajátos nevelési igényű tanuló szociális elfogadását is figyelemmel kell kísérnie.

A befogadás fogyatékossági típusonként más-más tárgyi feltételegyüttes megteremtését teszi szükségessé, amelyet még az egyéni sajátosságokhoz kell igazítani. (Halász,2004)

 

Sérülésspecifikus kompetenciák:

A befogadó pedagógus nem vonhatja ki magát a sajátos nevelési igényű tanulóval kapcsolatos pedagógusi tennivalókból a tanórán, még a két tanáros modell gyakorlatában sem. Odafigyelést és erőfeszítést igényel a pedagógustól az integrált tanulók testi-érzékszervi-mentális fogyatékosságuk miatti sajátos nevelési igényének, nehézségeinek alapos megismerése és az ezekhez való napi alkalmazkodás. Az egyéni segítés iránti igény életkortól és iskolatípustól függő, az időráfordítás és intenzitás tekintetében és a segítés formáját tekintve is eltérő. A tanító a tanulóval szorosabb kapcsolatban van, több idő áll rendelkezésére a sajátos tanulási szükségletek megfigyelésére, feltárására; a tanulásban önálló tanítvánnyal- felső tagozatban, középiskolában - a pedagógus megbeszélheti, hogy a fogyatékosság milyen problémát okoz a tanulásban, és az milyen segítséggel kompenzálható. A fogyatékosság típusának megfelelő végzettségű gyógypedagógus feltárhatja a tanuló diagnózisából fakadó pedagógiai következményeket, a sajátos nevelési igényt, ám ez önmagában nem elegendő. A segítő jelenlét nem mentesíti ugyanis a befogadó pedagógust az alól, hogy a tanulási nehézségekről személyes tapasztalatot is szerezzen. Informálódnia kell például arról, hogy milyen betűmérettel és betűtípussal célszerű gyengénlátó tanítványa számára a feladatlapokat elkészíteni. Nagy odafigyelést és önfegyelmet igényel eleinte a tanártól az is: ne feledkezzen el arról, hogy magyarázat közben mindig a hallássérült tanuló felé kell fordulnia. Nem elegendő ezekre a sajátos igényekre rácsodálkozni, meg kell ismerni, és be kell építeni a mindennapi tanítási gyakorlatba.

 

Az a pedagógus, aki kellő figyelmet fordít sajátos nevelési igényű tanítványára, átéli nehézségeit, tanúja küzdelmeinek, az a közös munkában egyre elfogadóbbá válik. A fogadó intézmények szakembereinek attitűdje és felkészültsége tehát kulcsfontosságú tényező az integráció sikeressége szempontjából.