Az integrált oktatás törvényi szabályozása

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról megteremtette a lehetőséget a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásához, társadalmi beilleszkedésük feltételeinek javításához. Az alábbi áttekintés - nemcsak a középfokú oktatásra koncentrálva - tájékoztat azokról a törvényi szabályozókról, melyek ismerete szükséges a korrekt integráció megvalósításához.

A tárgykörre vonatkozó alapvető törvények és rendeletek:

• 1991. évi LXIV. Törvény - a Magyar Köztársaság kihirdeti a gyermekek jogairól New Yorkban, 1989-ben született nemzetközi egyezményhez való csatlakozást.
• A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény,
• A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.),
• 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása tantervi irányelve kiadásáról,
• 11/1994. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
• 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról,

• 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 2. § (4) az ép értelmű fogyatékos tanulókat oktató-nevelő iskolák helyi tantervének tartalmi szabályozásáról,
• 2/2008. (II. 8.) OKM rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről
• 2/2005.(III.1.)OM rendelet A fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve
• 29/2002. OM rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről
• 100/1997. Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

A fenti rendeletek értelmében:

• A szülő joga, hogy a sajátos nevelési igényű gyermeke lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérje ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez-oktatásához szükséges feltételeket a településen megteremtsék. Kt. 13. §(5).

• Az oktatási intézmény igazgatója a sajátos nevelési igényű tanulót eredményes oktatása érdekében egyes tantárgyakból, vagy tantárgyrészekből mentesítheti az értékelés és a minősítés alól - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján. 14/1994. (VI. 24.) MKM sz. rendelet 13.§ (3); Kt. 30.§ (9).

• A különféle vizsgákon (pl. osztályozó, javító, felvételi, köztes, különbözeti, alapműveltségi, érettségi, szakmai) alkalmazkodni kell a sajátos nevelési igényű tanuló speciális szükségleteihez, így a tanuló számára biztosítani kell bizonyos kedvezményeket (hosszabb felkészülési idő, írásbeli beszámoló helyett szóbeli és fordítva, más tantárgy, segédeszköz-használat). Kt. 30. § (9).

• A közoktatás hatókörein is túl a különböző fogyatékossági típushoz tartozó sérült fiatalokat középfokú tanulmányaik után is megilleti az állapotukhoz igazodó speciális feltételek biztosítása. Ennek az elvnek a szellemében született rendelkezés szerint a sajátos nevelési igényű fiatal részére tanulmányai folytatása során is biztosítani kell a számára az érettségi, illetve a felvételi vizsgán nyújtott kedvezményt. 269/2000. (XII. 26.) Korm. Rendelet 9.§ (10).

• A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételek a felsőoktatásban is biztosítottak. 29/2002. (V. 17.) OM rendelet.

• A közoktatási törvény rendelkezik a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos önkormányzati feladatokról. Kt. 89-90. §

• A tanulmányi kötelezettség végrehajtása szolgálatában - ha a szülő nem együttműködő, vagy nem íratja be gyermekét a kijelölt intézménybe - a közoktatási intézmény, a családvédelmi intézmény vagy a szakértői bizottság államigazgatási eljárást kezdeményezhet a gyermek érdekében. Amennyiben a szülő nem ért egyet a szakértői véleményben foglaltakkal, fellebbezhet az illetékes jegyzőnél. Kt. 30.§ (4); 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 18. §

• A közoktatási törvény meghatározza a sajátos nevelési igényhez, oktatáshoz szükséges feltételeket, ezek körében külön kitér az integrált nevelésre, oktatásra az alábbiak szerint: integrált neveléshez és oktatáshoz az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló részére meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása szükséges. Kt. 121.§ (1) 28.

• A törvény a finanszírozás egyéb kérdései közt rendelkezik a sajátos nevelési igényű tanulók ingyenes taneszköz-ellátásáról és a részükre nyújtandó étkezési támogatásról. Kt. 118. § (5)
• A törvény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló jelenlétét az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának megállapításánál kedvezően veszi figyelembe a (fogyatékosság típusától függően 2, illetve 3 gyermekként, tanulóként kell számításba venni.) Kt. 3. sz. melléklet II. 3.
• A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló után járó központi költségvetésből biztosított normatíva emelt összegű, amelyet minden fogyatékos gyermeket nevelő intézmény megkap a személyi és tárgyi feltételek megteremtésére. A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló, évenként kiadott törvény
• A sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő óvodai csoportban gyógypedagógiai asszisztens alkalmazható. Kt. 1. sz. melléklet.
• A sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót befogadó intézmény alapító okiratában meg kell jelennie a feladatnak. Ez a fenntartói biztosítéka annak, hogy az óvoda, iskola rendelkezzen sajátos nevelési szükségletek kielégítését szolgáló feltételekkel. Az óvoda nevelési programja, az iskola helyi tanterve elkészítésénél figyelembe kell venni a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében meghatározottakat. 28/2000. (IX. 21.) OM sz. rendelet 2. § (2; Kt. 8/B.§ (3).
• A helyi önkormányzatok által fenntartott óvodák feladata, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek számára napi két óra felzárkóztató foglalkozást szervezzenek. Kt. 114.§ (1).
• A tankötelezettségi illetve a tanulmányi időre vonatkozó rendelkezések a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes haladása érdekében részletesen szabályozzák és előírják az iskola tennivalóit. Az iskola óratervében meg kell jelennie a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációt szolgáló órakeretnek, amely a különböző fogyatékosok esetében eltérő mértékű, az évfolyamra meghatározott heti tanórák számának 15%-50%-a lehet. Kt. 52.§ (6).
• Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények hozhatók létre a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integráltan történő nevelésének, oktatásának segítésére. Kt. 33.§ (12).
• "A gyermeknek, tanulónak joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljön s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért."Kt. 10 § (3) (f).
• Szakértői vizsgálat a szülő kérésére, illetve egyetértésével és jelenlétében történik. 1/1994. MKM rendelet 15.§ (5) (c); 14/1994. MKM rendelet 12. § (3).
• A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való joghoz kapcsolódó törvényi szabályozás szem előtt tartja a tanulók érdekeit. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló eredményes fejlesztése érdekében csak olyan intézménybe iratható be, amely rendelkezik a neveléshez, oktatáshoz szükséges feltételekkel. Kt. 30.§ (2)-(3).
• A fejlesztő felkészítés, a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltatások feladatairól szóló rendelkezések:14/1994. (VI. 24.) MKM sz. rendelet; Kt. 34-35.§
• A fogyatékosság szűrése, a sajátos nevelési igény megállapítása a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok, vagy az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok feladata. A vizsgálat szakvéleménnyel zárul, amely megállapítja a fogyatékosság tényét, s javaslatot tesz a különleges gondozás keretében történő ellátásra, szakszolgáltatásokra. Ezeknek a bizottságoknak feladata a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétének vizsgálata is. Kt. 35.§ (2), 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 10.§.
• A szakértői bizottság a sajátos nevelési igény megállapítását követően a közoktatási intézményt fenntartó önkormányzat jegyzőjének, főjegyzőjének tájékoztatása alapján javaslatot tesz az ellátást biztosító intézményre. 14/1994. MKM rendelet 14. §; Kt. 91. § (4)(e).

Magyarországon a többségi közoktatási intézmények törvényben szabályozott feltételek mellett vesznek részt a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók gyógypedagógiai fejlesztésében, oktatásában.

Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek szüleinek, a befogadó iskolák pedagógusainak, a segítő integrációs tanácsadó tanárnak, utazótanárnak vagy más gyógypedagógus szakembernek szükséges az együttnevelésre vonatkozó hatályos törvények, rendelkezések ismerete.

A téma részletesebb feldolgozásához ajánlott irodalom:

Aknai Katalin (2004): „...Az emberi létezés mélységi kérdéseihez vezet el..." - A fogyatékosság jelensége a művészettörténetben, In: Zászkaliczky Péter - Verdes Tamás: Tágabb értelemben vett gyógypedagógia. ELTE BGGYFK - Kölcsey Ferenc Protestáns Szakkollégium. Budapest, 601-624. old.

Csányi Yvonne (szerk.2004): Befogadás? Igen. (Videofilm) Részletek. ELTE BGGYFK.
Budapest,

Gordosné Szabó Anna (2004): Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2004. 83-85. old.

Gordosné Szabó Anna (szerk.2004): Gyógyító pedagógia. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 80-82. old.

Illyés Sándor (szerk.2000) Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE BGGYFK. Budapest, 25-28. old. A gyógypedagógia alapfogalmai. A fogyatékosság jelentésváltozatai

Könczei György: A rehabilitáció és a fogyatékosság. A rehabilitáció lélektanához (2.4). In: Kálmán Zsófia - Könczei György: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris Kiadó. Budapest, 2002. 97-109. old.
Kálmán Zsófia: A jog ereje és korlátai. Kisebbség, avagy az emberi létezés egy variációja (3.10). In: Kálmán Zsófia - Könczei György: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris Kiadó. Budapest, 2002. 177-180.

Mesterházi Zsuzsa (szerk.2001): Gyógypedagógiai lexikon. ELTE BGGYFK. Budapest, 83-84. old. Fogyatékosság, Fogyatékos személyek. (lexikon-szócikkek)

Reményik László: Akik a sötétben is látnak. Háttér Kiadó. Budapest, 2000.

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi
XXVI. törvény
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény
2/2005. (III. 1.) OM-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve
kiadásáról