Az EFQM modell

http://www.isotanusitas.hu/hu/hirolvas/efqm-modell

Tekintet nélkül egy szervezet méretére, szerkezetére, fejlettségére, vagy az ágazatra, amelyben tevékenykedik, a sikeres működéshez szükséges létrehozni egy megfelelő menedzsment rendszert.

Az EFQM Kiválóság Modellt 1992-ben vezették be, olyan rendszerként, amely segítségével a szervezeteknek odaítélik az Európai Minőség Díjat. Mára ez a legszélesebb körben alkalmazott üzleti kiválóság modell Európában, több mint 30000 szervezet alkalmazza teljesítményének növelésére, és a legtöbb nemzeti és regionális Minőség Díj alapjává vált.

Az EFQM Kiválóság Modell olyan eszköz, amely számos célt szolgál. Alkalmazható például:

  • az önértékelés eszközeként,
  • más szervezetekkel való viszonyítási alapként,
  • irányelvként a fejlesztendő területek azonosításához,
  • egy egységes szótár alapjaként illetve egyfajta gondolkodási útmutatóként,
a szervezet menedzsment rendszerének felépítéséhez.

 

 

 

 

 

 

 

 

●multifunkcionális


A modell lényege egy mondatban összefoglalva:

„A teljesítményt, a fogyasztókat, a dolgozókat és a társadalmat figyelembe vevő kiváló eredményt a vezetés által működtetett stratégián és tervezésen, a munkatársakon, a partneri kapcsolatokon, illetve az erőforrásokon, valamint a folyamatokon keresztül lehet elérni."

●EFQM egy
mondatban

Az Európai Kiválósági Modell két fő részből áll: adottságokból, melyek alatt az alkalmazott módszereket, technikákat kell érteni, és az elért eredmények vizsgálatából. Mindkettő egyforma súllyal bír az értékelésben, egyaránt 500-500 ponttal értékelhető.

 

 

●500+500=1000

 

 

 

 

 

 

 

 

100+90+80+90+140
=50
0

Az Adottságok fogalomkörébe tartozó öt kritérium a következő:

- Vezetés: itt értékelhető a vezetés személyes példamutatása, elkötelezettsége a TQM értékek mellett, a fejlesztések, rendkívüli teljesítmények vezető általi támogatása, elismerése.

- Üzletpolitika, stratégia: az értékelés során azt vizsgálják, milyen információk fel- használásával, és hogyan alakította ki stratégiáját a szervezet, hogyan aktualizálja és javítja az abban megfogalmazottakat. Itt kerülnek bemutatásra a vevői és partneri elégedettséget eredményező folyamatok is.

- Dolgozók irányítása: a modell egyik legfontosabb eleme a humán erőforrás gazdálkodás. A humán erőforrás gazdálkodás a modell minden kritériumában megjelenhet, így összességében az 1000 pontból akár 600 ponttal is értékelhető. Fontos, hogy a szervezet összhangba hozza üzletpolitikáját és stratégiáját az emberi erőforrások tervezésével, gondoskodjon a munkatársak képzéséről, fejlesztéséről, bevonja őket a fejlesztésekbe, és elismerje őket.

- Partnerkapcsolatok és Erőforrások: itt kell számba venni azt, hogyan menedzseli a szervezet pénzügyi erőforrásait, azokat milyen mértékben fordítja fejlesztésekre; hogyan tartja a kapcsolatot a beszállítókkal és a partnerekkel; milyen módon kezeli leghatékonyabban a rendelkezésére álló készleteit, ingatlanjait, tudását és technológiáját.

- Folyamatok irányítása: az itt megfogalmazott önértékelés kitér a vevői igények elvárások figyelembevételére egyes folyamatok tervezésekor. Említést tesz arról, hogyan javítja, fejleszti a szervezet folyamatait, hogyan erősíti vevői kapcsolatrendszerét.

 

 

●vezetői példamutatás

 

●partneri elégedettség

 

 

●90=600?

 

 

●hatékonyság

 

 

●folyamattervezés

 

Alapkérdés tehát a „hogyan", a „módszer", az „eljárás". Az öt kritérium azt fedi le, hogy hogyan működik a szervezet, miként éri el, hogy eredményesen tudjon működni.

 
  A modell másik oldala az Eredményekre fókuszál. A vevők, a dolgozók, a vezetés és a társadalom vonatkozásában elért eredményeket veszi számba és értékeli. Az eredmények elemzésénél (dolgozói elégedettség, vevői elégedettség, társadalmi kihatás, kulcs eredménymutatók) pedig a modell a MIT kérdésre ad választ. A folyamatos fejlődés elérésében az innováció és tanulás által játszott szerep fontosságát jelzi, hogy a modellben külön ki is emelik, melyet a visszafele mutató nyíl jelképez, egyben arra is utalva, hogy az eredmények felől az adottságok felé történő visszacsatolást pontosan az innováció és a szervezeti tanulás biztosítja.