Az integrált nevelést-oktatást akkor tekinthetjük sikeresnek, ha a gyengénlátó gyermek beilleszkedik ép társai közé, együtt tud haladni velük, s eközben képességei kibontakoznak. Mindehhez különleges gondozásra is szüksége van.

Az Irányelv. „A gyengénlátó és a látásmaradványukat praktikusan használó aliglátó tanulók iskolai fejlesztése" 3.4 fejezete részletesen leírja a NAT tananyagának, fejlesztési feladatainak, követelményeinek kiegészítését, módosulásait. Például a követelmények módosulása a látásteljesítménytől függő olvasási tempó vagy a mérések pontossága esetében. A dokumentum műveltségi területenként közli az eltéréseket.

 

Re-/habilitáció

Kiemelkedő jelentőségű többletszolgáltatás a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció. A gyermek igénye, szükséglete szerint számára külön fejlesztő foglalkozást kell szervezni. A gyengénlátó, aliglátó tanulónak általában az alábbi területeken lehet szüksége egyéni megsegítésre:

- látásnevelés (a meglévő látás kihasználásának és az optikai eszközök használatának megtanítása);

- tájékozódásra nevelés (közlekedési önállóság, egészen alacsony vízus esetén fehér bottal való közlekedés);

- mozgáskorrekció (a kéz finommozgásának fejlesztése pl. olló használata, helyes ceruzatartás kialakítása, nagymozgások fejlesztése, pl. lépcsőn járás);

- az olvasási készség fejlesztése (pl. a gyengénlátásból fakadó betűtévesztések korrekciója, megelőzése alapos betűelemzéssel);

- tapintó írás-olvasás (az aliglátó tanulónak a vizuális ismeretszerzéssel gyakran párhuzamosan a Braille írás-olvasás elsajátítására is szüksége van, különösen, ha félő, hogy szemészeti állapota romlani fog);

- személyiségkorrekció (viselkedéskultúra, a kommunikáció eltérései).

Természetesen a látássérüléssel közvetlenül összefüggő megsegítésen túl szüksége lehet még:

- diszlexia-, diszgráfia-, diszkalkuliaterápiára,

- logopédiai ellátásra,

- gyógytestnevelésre, mint bármely ép látású kortársának.

Több szembetegség okoz színlátási zavart, látótérszűkületet, fényérzékenységet. Sokszor tapasztalható a hirtelen fényváltozásokhoz való alkalmazkodás zavara.

 

A befogadó óvoda, iskola pedagógusa, tantestülete

Amennyiben a többségi iskola vezetői és tantestülete vállalta a gyengénlátó gyermek nevelését, oktatását, ezt a tevékenységet meg kell jelenítenie az iskola alapdokumentumaiban: az alapító okiratban, a helyi pedagógiai programban⁶.

Kívánatos, hogy a befogadó pedagógus az együttnevelés során folyamatosan gyűjtse tapasztalatait a látási fogyatékosságról, a megismert gyengénlátó tanuló egyedi szükségleteiről. Az előbbi felsorolásból kiemelhetjük a differenciálás, a tanulásszervezés változatos formáinak ismeretét, azok fontosságát. E korszerű módszerek teszik lehetővé, hogy a pedagógus alkalmazkodni tudjon az egyéni sajátosságokhoz.

 

Mit jelent a „befogadás?"

A gyengénlátó, aliglátó gyermekek és tanulók inkluzív nevelésének, oktatásának fogalma alapvetően meghatározza az óvodák és az iskolák szemléletének változtatását, hiszen nem egyszerűen „leültetni" és tanítani kell a látássérült gyermeket, hanem el kell őt fogadni, környezetét minden szempontból „befogadóvá" tenni. A „minden szempont" sok mindent takar:

- Az elfogadó gyermeki és felnőtti közösséget.

- A látássérülés súlyosságának ismeretét: azt, hogy gyengénlátó vagy aliglátó-e a gyermek.

- A fogyatékosság kialakulása idejének ismeretét: veleszületett vagy később szerzett betegségről, állapot áll-e fenn. A később bekövetkezett látásromlás előtt szerzett vizuális élményekre a pedagógiai munka során lehet, sőt kell támaszkodni.

- A gyengénlátó, aliglátó gyermek pszichés és egészségi állapotának ismeretét. Az egészségi állapot tekintetében kiemelt jelentősége van annak, hogy a szembetegség megállapodott (stagnál, végleges állapotot eredményezett), vagy további romlás várható (progrediáló szembetegség). Ez utóbbi esetben törekedni kell arra, hogy mindaddig, amíg a látásmaradvány azt lehetővé teszi, a vizuális élményeket biztosítsuk.

- A képességek, kialakult készségek, kognitív funkciók és meglévő tudás ismeretét, hiszen a fejlesztést, nevelést, oktatást erre támaszkodva lehet tervezni, megvalósítani.

- A látássérült gyermek és tanuló számára át/kialakított környezetet: megfelelő fényerő (növelt vagy fénykerülők esetében csökkentett), speciális pad, helyi megvilágítás, ültetés a teremben, a közlekedőterek akadálymentesítése pl. felfestéssel stb.

- A speciális módszerek, eljárások ismeretét és alkalmazását: a tananyag átalakítását, csökkentését, a szemléltetést, a láthatóvá tételt, kontrasztot stb.

- Az oktatási, tanulási eszközök átalakítását: nagyítás, domború képek használata, speciális füzetek, íróeszközök stb.

- Különleges, sérülésspecifikus eszközök - lupék (azaz nagyítók), elektronikus olvasógépek, informatikai eszközök - használatát, használtatását stb.

A nem is teljes felsorolásból kitűnik: a befogadó óvodák és iskolák igen nagy feladatot vállalnak a gyengénlátó, aliglátó gyermek és tanuló nevelésében, oktatásában, amelyhez nemcsak nekik, hanem az érintett gyermekeknek és családjuknak is segítséget kell kapniuk.

 

A gyengénlátás pedagógiai következményei

A gyengénlátó gyermek élete nehezebb, mint ép látású társaié. Sokszor fordul meg orvosi rendelőben, kórházban, él át kellemetlen beavatkozásokat. Az óvodából, iskolából is többet hiányzik emiatt. Korlátozottak a tapasztalatszerzési lehetőségei.

Képességeinek kibontakozása nagyban függ attól, milyen korán ismerték fel látássérülését, s kapott szakszerű pedagógiai segítséget. Tevékenységeihez általában az átlagosnál nagyobb fényerőre, és helyi megvilágításra van szüksége. Viszont, ha fénykerülő (pl. albinó, glaukómás), éles napsütésben, havas tájon, vízparton fényvédő szemüvegre van szüksége. A megfelelő megvilágítást egyénileg kell kitapasztalni. Ha a gyengénlátó gyermek egyik szeme tompalátóvá vált vagy eleve olyan csekély a vízusa, hogy gyakorlatilag nem használható, megfigyelhető, hogy a gyerek fejét oldalra fordítva csak a jobban látó szemével dolgozik.

A gyengénlátó vizuális benyomásai hiányosak, ezért a tárgyakról pontatlan képe alakul ki. A nagy távolságra lévő fákat, háztetőt, magasra helyezett feliratot, közeledő járművet stb. segédeszköz nélkül nem látja. Kiránduláson, utcai közlekedésben esetenként hasznos számára a távcső (tenyérben elrejthető méretű is létezik). Ha látótere beszűkült, fél nagyobb térben mozogni, mozgása ügyetlenebb, mint jól látó társaié. Kamaszkorában előfordul, hogy segédeszközeit, szemüvegét szégyelli, ami éppen az iskolaváltás időszakában nehezítheti helyzetét.

Az integrált nevelés sikeressége szempontjából előnyös, ha a gyengénlátó gyerek, fiatal személyisége nyitott, ha érdeklődő, jó kommunikatív készségekkel rendelkezik, felnőttekhez is bátran közelít, szorgalmas. Személyiségjegyeinek nagyobb a jelentősége, mint látásának. A visszahúzódó, zárkózott gyereknek több tanári segítségre van szüksége. Ha a gyermeknek magatartási problémája, csatlakozó sérülése (pl. figyelemzavara, részképesség-kiesése) van, fejlődése jobban biztosítható a gyengénlátók iskoláiban.

 

 

⁶ Dokumentációs útmutató gyengénlátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez - http://www.sulinovadatbank.hu/index.php?akt_menu=3730