(Sérülésspecifikus eszköztár gyengénlátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez⁷):

A szem megfelelő körülmények közötti használata a szemet nem károsítja, kímélete nem a kikapcsolást jelenti, hiszen a nem használt szerv, izom stb. elsatnyul, működőképessége csökken. A szakorvos által felírt szemüveg és (használatát sokféle helyzetben begyakorolt) egyéb optikai segédeszköz jó alap a szem kíméletéhez.

Egy új optikai eszköz - pl. nagyító, távcsőszemüveg használatának megtanulása sok időt és a gyermektől nagy erőfeszítést kíván, sok küzdelem árán lehet csak úgy begyakorolni, hogy a használat során már több legyen az öröm. Az állandó közelhajolás miatt a gerincdeformitások kialakulásának veszélye is nagyobb, mint a jól látó gyermekeknél. Írásnál és olvasásnál a gyermek kénytelen közel hajolni a füzetéhez, könyvéhez, ami állandóan meggörbült hátat eredményez. A tartási hibán kívül ez a kényszerhelyzet a keringésére is rossz hatással van, kifáradáshoz és végső soron a teljesítmény romlásához vezet. Ezt a problémát az emelhető tetejű paddal vagy egy könyvtartó állvánnyal szükséges kezelni, ami a megfelelő dőlésszög beállításával megakadályozza a görnyedést.

A látási erőfeszítés megelőzése érdekében a megfelelő világítást is biztosítani kell, nemcsak a tanteremben, hanem minden olyan helyiségben is, ahol hosszabb ideig tartózkodik a gyermek. Ez az igény esetleg egyéni megvilágítás felszerelését is szükségessé teheti. Az emelhető padhoz célszerű hozzárögzíteni a lámpát, így az akár 70 fokra megemelt asztallap is jól bevilágítható, és ha a fénysugár irányítható,

akkor mindig éppen a legszükségesebb területen.

Amennyiben ezek valamelyike hiányzik vagy csak részben megfelelő, az egész idegrendszer kifáradásával kell számolni. Nagyon körültekintően, szinte egyedileg kell kiválasztani a gyengénlátó gyermek számára a tankönyveket, munkafüzeteket.

A legfontosabb szempontok:

- Elég nagy méretű betű, egyszerű betűtípus

- A lap ne legyen fényes, jól lehessen bele írni: legyen elegendő hely, a tinta ne tegye olvashatatlanná a másik oldalt.

- Vizuálisan emelje ki, támassza alá a tananyagot.

- A képek, ábrák mérete, elhelyezése megfeleljen a gyermeknek. Ebben az optikai segédeszköz fajtája is jelentős tényező, hiszen egy túl nagyméretű betűvel írt szóból a nagyító segítségével már csak 1-2 betű fog látszani, ami erősen visszafogja az olvasási tempót. Az olvasótévén dolgozó gyerek bármekkora betűből képes saját méretűt varázsolni, itt a sok rövid sor (gyakori sorváltás) okozhat tempócsökkenést.

Az írástanítás kezdetén, az 1-4. évfolyamon, de a látáscsökkenéstől függően később is ajánlott a speciális füzetek használata. Ez nagyobb vonaltávolságú, illetve különböző nagyságú négyzethálós füzetcsalád.

Az állapotához igazított optimális feltételek mellett a gyengénlátó tanuló is kitartó munkára képes, noha tőle a tanulás fokozott erőfeszítést, figyelmet, több kitartást igényel.

 

Elhelyezkedés az osztályban

A gyengénlátó gyermekek optimális tanulási környezetének kialakításához az egyéni segédeszközökön kívül (szemüveg, nagyító, olvasótévé, emelhető tetejű pad) a teremben való elhelyezésére is figyelmet kell fordítani.

Érdemes kipróbálni, mekkora betűmérettel, milyen széles krétanyommal, milyen színű krétával a legoptimálisabb táblára írni az adott gyermek számára, ha az első sorban ül. Nem mindegy azonban, hogy az osztályterem melyik oldalán ül: a látó szemével ellentétes oldalról nagyobb lesz a látótere, több információhoz tud jutni.

Ideális esetben az íráskép, a szó- és sorközök, a táblára írtak rendezettsége is segíti a gyengénlátó gyermeket a táblán való tájékozódásban, a helyén ülve is. Segítséget jelenthet a táblakép kézbeadása lapon, a térképek, a csoportmunkák eredményeinek közelről való megtekintése, amihez időt kell biztosítani.

Lehetővé, az osztályban elfogadottá kell tenni, hogy a gyengénlátó gyermek óra közben is elhagyja a helyét, hogy a tábla, illetve a szemléltető eszköz elé/alá húzódjon. Kívánatos a táblára írást szóval kísérni, mert ez vezeti a gyengénlátó gyermek figyelmét.

A kommunikáció és a metakommunikáció nehezítettsége miatt (nincs látásos kontroll!) barátságos gesztus az osztály egyéb történéseit is „közvetíteni". Egy tanítási órán természetes és kívánatos esemény a jókedv, a derű, de a feszült figyelem miatti csönd vagy a munkazaj is. Ha a pedagógus verbálisan közvetít, a gyermek lassan megtanulja és begyakorolja az ép érzékszervek bekapcsolását az információk érzékelésébe, megértésébe, feldolgozásába. (különösen az elektronikus média használatával).

Fényérzékeny gyereket az ablaktól távol kell ültetni.

 

Balesetvédelmi követelmények

Az ismert terepen biztonságosan, gyakran futva közlekednek a gyengénlátó gyerekek is, de balesetet okozhat egy, a megszokott útvonalon váratlanul megjelenő tárgy, különösen a térlátás valamilyen fokú zavarával rendelkező gyerek esetén. Pl. egy kihúzva felejtett szék, egy a környezetbe beleolvadó színű táska, egy közlekedési útvonalon felejtett demonstrációs eszköz stb. A gyengénlátó gyermek nehezebben, későbben veszi észre a veszélyhelyzeteket, ezért ezekre fel kell hívni a figyelmét, illetve tudatosítani kell benne ezt a hátrányát, mert csak így tudja megvédeni magát.

Ugyanígy nagyon megnehezíti a leesett holmi keresését a gyengénlátó gyermek számára a környezetében nem eléggé kontrasztos tárgy, pl. toll, füzet stb. Megoldás a feltűnő színű tárgyak vásárlása, illetve megjelölése ráragasztott jelzéssel.

Színtévesztő vagy színvak tanulóknak az íróeszközök színének jelzésére szolgálhat a feliratozás és a tolltartóban kialakított rend. A színekkel való kiemelés, javítás helyett az eltérő nyomatú tollak, illetve a grafikus jelzés használata lehet megoldás. Pl. piros szín helyett hullámos vonal, rácsozás stb.

 

Látásnevelés A látásmaradvány maximális igénybevételével, a látási funkciók optimális körülmények közötti gyakoroltatásával, a látási érzékletek tudatosabb és pontosabb kérgi feldolgozásával a praktikus látási teljesítmény javulása érhető el. A kompenzáló technikák elsajátításával, az egyedi látásjavító eszközök használatával csökken a látási fogyatékosság cselekvéskorlátozó hatása. A látásnevelés hatására nem fognak többet látni a gyengénlátó gyerekek, de megtanulják a meglévőt jobban felhasználni és sikeresebben hasznosítani. A gyakorlatok egy része a tantárgyi órákon is végezhető, sőt végzendő, de a tanórán kívüli (re)habilitációs foglalkozások igen fontos részének kell lenniük.

 

A környezet

A tanulót befogadó iskola gyerekközösségét érdemes felkészíteni a „másság" kezelésére. Ha az osztály légköre elfogadó, ha a gyerekek ismereteket kapnak a leendő osztálytárs látásproblémájáról, a szükséges segítség mibenlétéről, könnyebb lesz számukra az elfogadás.

A sérült osztálytárs megjelenésekor a szülők első érzelmi reakciói nagyon vegyesek lehetnek. A befogadó pedagógus a gyógypedagógus segítségével ismereteket nyújthat a látássérülésről, a sérült gyermek jogairól, s arról, hogy milyen pozitív emberi tulajdonságokat alakít ki gyermekeikben az együttnevelődés.

 

Az integrációt segítő gyógypedagógus - tiflopedagógus - feladatai: - segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; - javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás stb.); - segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; - javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszer-kombinációk alkalmazására; - figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; - együttműködik a többségi pedagógusokkal, iránymutatásai során figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; - terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra." A gyógypedagógus a fenti feladatokat igen változatos formában, a módszertani intézmény és a befogadó intézmény között kialakult együttműködésnek megfelelően oldja meg.

 

Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények szolgáltatásai:

• Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás

„(1) A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a sajátos nevelési igény megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe." A gyermekeket hároméves koráig a Látásvizsgáló Országos Szakértői Bizottságának szakemberei korai fejlesztésben részesítik, majd ezt követően a gyengénlátók iskoláinak utazótanárai folytatják a fejlesztést. A fejlesztés során a szülőt minden esetben bevonják - bízva a közreműködésében. Gyermekük neveléséhez tanácsokat kapnak, és különféle programok keretében megismerik a gyengénlátással összefüggő sajátos tudnivalókat.

• Logopédiai szolgáltatás

„(5) A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása." A gyengénlátó tanulók logopédiai kezelése lakóhelyükön jól megoldható - és szükség esetén a gyengénlátással összefüggő logopédiai kérdésekben a módszertani intézmények megfelelő szakmai tanácsot tudnak nyújtani.

• Az utazótanári tevékenység feladatai:

- részletes pedagógiai-pszichológiai vizsgálat a személyiségjegyek, részképességek feltárására, a meglévő látóképesség felhasználási szintjének megismerésére;

- a hiányosan fejlett képességek, elmaradások területenkénti korrigálása gyakorló feladatokkal;

- közvetlen korrekciós foglalkozás: játékos fejlesztő gyakorlatok, rajzos feladatlapok különféle formáinak alkalmazásával;

- irányított családi korrekció: bemutatás, megbeszélés, tanácsadás alapján konkrét feladatok, gyakorlatok otthoni elvégeztetése.

- a számítástechnikai eszközök bemutatása, használatuk megtanítása,

- a szemészeti ismeretek, szemhigiéné kérdései,

- speciális sport,

- a látásjavító eszközök kipróbálása,

- elektronikus eszközök bemutatása,

- életvezetési ismeretek stb.

A tanulók pedagógus, pszichológus segítségével és saját tapasztalataik elmondásával ismerik meg többek között a hasznos tanulási technikákat, az egyéni érdekképviseletet, a továbbtanulási lehetőségeket.

 

 

⁷ http://www.sulinovadatbank.hu/index.php?akt_menu=3731