ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS
|
●forrás |
Részletek A felmérésről Az először 2001 őszén megrendezett Országos kompetenciamérés 2007. május 30-án ötödik alkalommal mérte fel a közoktatásról szóló törvényben meghatározott tanulók 6., 8. 10. évfolyamos csoportjának teljes körében a szövegértési képességeket és a matematikai eszköztudást. A mérésben alkalmazott feladatok nem a NAT, a kerettantervek, illetve az azokhoz fejlesztett tankönyvek által közvetített tudástartalom elsajátításának mértékét mérik; a felmérés célja nem az adott év tananyagának számonkérése, hanem azt vizsgálja, hogy a diákok az adott évfolyamig elsajátított ismereteiket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldása során. |
|
A szövegértés területen a különböző szövegekhez (elbeszéléshez, rövid történethez, magyarázó szöveghez, menetrendhez vagy éppen egy szórólaphoz) kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben. |
●szövegértés
|
A matematikai eszköztudás területén pedig az alkalmazott feladatok valamilyen életszerű szituációban megjelenő probléma matematizálását, megoldását és a megoldás kommunikálását kérik a tanulóktól a matematika különböző területeit érintve (mennyiségek és műveletek; hozzárendelések és összefüggések; alakzatok síkban és térben; események statisztikai jellemzői és valószínűsége). |
●matematikai eszköztudás |
A felmérés tartalmi kerete - amely meghatározza a kompetenciamérés feladataiban alkalmazásra kerülő műveleti területek belső arányait, az egyes kompetenciaterületek egymáshoz viszonyított mértékét, az alkalmazott feladatok típusait, a kérdések típusainak arányát, illetve az alkalmazott szövegtípusokat -, a közelmúltban jelent meg immár jogszabályba építve, hiszen a 3/2002 OM rendelet, a közoktatás minőségbiztosításáról 2007 április óta tartalmazza mindezeket. A felmérést minden iskola minden 6., 8. és 10. évfolyamos tanulója megírja, az eredményekről a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott időpontig minden iskola visszajelzést is kap. Ez segíti az iskolákat abban, hogy objektív képet kapjanak teljesítményükről, megismerjék erősségeiket és gyenge pontjaikat e két felmért tudásterületen. A mérési eredmények megismertetése az iskolákkal az alkalmazásképes tudás jelentőségének felismerésére és a javítás igényének erősítésére is alkalmas. Az évről-évre ismétlődő mérési eredmények a módszerek eredményességének mutatói is lehetnek az elkövetkező években. |
|
A mérés kompetencia értelmezése A kompetencia az egyén azon képessége és hajlandósága, hogy tudását ismereteket, képességeket, attitűdbeli jellemzőket sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsa. |
●kompetencia fogalom |
A mérés területei A mérés a matematikai eszköztudásra és a szövegértésre irányul. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a matematika és a magyar tantárgy tanításának eredményessége lenne a vizsgálat tárgya. A matematikai eszköztudás, valamint a szövegértés fejlesztése az iskola, a tantestület kollektív feladata és felelőssége. A mért eredmények sem kizárólagosan a matematikát, valamint a magyar nyelvet tanító pedagógusok sikere vagy éppen kudarca. |
|
Matematikai eszköztudás A mért matematikai eszköztudás az a képesség, amely által (a tanuló) érti és elemzi a matematika szerepét a valós világban, a matematikai eszköztár készségszintű használatát, az elsajátított matematikai tudás alkalmazásának igényét és képességet, a matematikai eszközök használatát a társadalmi kommunikációban, együttműködésben. |
●matematikai eszköztudás |
A mért tartalmi területeket és gondolkodási műveleteket az alábbi táblázat rendszerezi.
|
●tartalmi keret |
Szövegértés A mért szövegértés írott szövegek megértése, felhasználása ezekre való reflektálás: az egyéni célok elérése, tájékozódás, tudásszerzés, képességfejlesztés, a mindennapi életben való tevékeny részvétel érdekében. A mért szövegtípusokat és gondolkodási műveleteket az alábbi táblázat rendszerezi.
|
●szövegértés
●tartalmi keret
|