SULINOVA - KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁSI PROGRAMCSOMAGOK
|
A teljes szöveg elérhetősége: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=kompetencia-08_programcsomagok |
●forrás |
|
Kompetencia alapú oktatási programcsomagok fejlesztése Magyarországon Pála Károly |
|
|
Előzmények, a fejlesztés folyamata Az oktatási programcsomagok fejlesztésének koncepciója 2002 nyarán fogalmazódott meg először a Modernizáció és programfejlesztés című dokumentumban. A szerzők az elmúlt időszak kutatási és mérési eredményeire alapozva fogalmazták meg a magyar közoktatás modernizációjának szükségességét: a jelentős mértékben megváltozott kulturális környezet kihívásaira választ adó új tudáskoncepcióra épülő innováció igényét. 2002 őszén az Oktatási Minisztérium által felkért szakértői csoport dolgozta ki az oktatási programcsomag koncepcióját és specifikációját. A munkacsoport által megfogalmazott dokumentumok képezték a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló kormányrendelet (243/2003. Korm. rendelet) programfejlesztésről és tartalmi szabályozásról szóló definícióinak alapját. Ezek a fogalmak és meghatározások szolgáltak a suliNova Kht.-ban elinduló programfejlesztési munka alapjául, amely az Oktatási Minisztérium középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiája című dokumentumba foglalt fejlesztési irányok érvényesülését, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) részeként megfogalmazott Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) oktatási céljainak megvalósítását szolgálja. A fejlesztés szervezeti keretéül jött létre 2004 tavaszán a suliNova Kht.-n belül a Programfejlesztési Központ, .... |
●részletek
|
|
A fejlesztés területei és a kulcskompetenciák A fejlesztés egyik célja a kompetencia alapú oktatás elterjesztése közoktatásunkban. A kompetencia ebben a felfogásban az ismeretek, azok alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, amely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. ... |
|
|
A magyar közoktatás alapdokumentumaira és az Európai Bizottság egész életen át tartó tanulást megalapozó, kulcskompetenciákkal foglalkozó munkabizottságának dokumentumaira alapozva a programfejlesztés - az NFT keretében - az alábbi területeken indult el:
Mindegyik területen kiemelt hangsúlyt kapnak azok a tartalomfüggetlen kompetenciák, amelyek nem köthetők tudományágakhoz, tantárgyakhoz, műveltségi területekhez. Ilyenek például a tanulás tanulása, az együttműködés képessége, a problémamegoldó képesség, a kreativitás és motiváció stb. Az oktatási programcsomagok szerkezete és tartalmi jegyei |
●kulcskompetenciák
|
|
A programcsomag meghatározása A programcsomag egy adott céllal létrejövő tanulási-tanítási folyamat megvalósítását szolgáló komplex taneszközegyüttes, amely az ismeretek közvetítését a készségek, képességek tudatosan megtervezett fejlesztésével kapcsolja össze, és hosszú távon is mozgósítható, alkalmazásképes tudást kínál. A különféle tanulói eszközök mellett magában foglalja a folyamat megtervezését, megszervezését és értékelését segítő eszközöket is. Ennek megfelelően az oktatási programcsomag komplex módon tartalmazza mindazokat az elemeket, amelyeket a tanítási-tanulási folyamatban hagyományosan a tantervek, tankönyvek, munkafüzetek, gyűjtemények (szöveg-és feladatgyűjtemények), tanári kézikönyvek és segédletek, valamint a mérési-értékelési eszközök képviselnek. Az oktatási programcsomag elemei Szakmai koncepció: a kompetencia meghatározása, leírása, a képességek rendszere és fejlesztésük stratégiája, módszertana. |
●taneszközök együttese
|
| Programtanterv: célok, követelmények, értékelés elvei, a tananyag kijelölése, időbeli elrendezése, a képességfejlesztés fókuszai és csomópontjai. |
●programterv |
|
Tanári eszközök (modulleírások): részletes leírás egy-egy téma feldolgozásának menetéről, a tanulói tevékenységekről, az ajánlott eszközökről, módszerekről, tanulásszervezési és értékelési eljárásokról (tartalmazza a feladatok megoldását, szakirodalmi ajánlást stb.). Tanulói eszközök: információhordozók, feladathordozók és a kettő kombinációi, hagyományos és digitális taneszközök (munkafüzetek, munkatankönyvek, digitális szimulációk és animációk). Értékelési eszközök: a diagnosztikus bemeneti és követő mérés eszközrendszere. Továbbképzési programok: akkreditált pedagógus-továbbképzési programok a programcsomagok bevezetésére, alkalmazására, adaptálására. Támogató rendszer: tanácsadás, mentorálás és programkarbantartás a fejlesztőműhely részéről. |
|
|
A programcsomagok jellemzői és típusai Valamennyi programcsomag moduláris felépítésű, és lépésről lépésre kialakuló kínálatával időben átfogja majd az 1-12. évfolyamok teljes tanulási időszakát. Lehetővé teszi továbbá az egységek többféle csoportosítását, a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez, valamint nagyobb egységeket átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztését a tanítási-tanulási folyamatba az egy témához tartozó összefüggések hatékonyabb feltárására. Ennek érdekében a programcsomagok több felhasználási lehetőséget, többféle bejárási utat kínálnak, ez lehetőséget teremt a tanulók differenciált fejlesztésére, a csoportra vagy akár egyénre szabott fejlesztési programok kialakítására. További jellegzetességük a tevékenységre épülő módszertan és a tanulói aktivitás előtérbe helyezése. Háromféle programcsomagról beszélhetünk. |
●típusok
|
| Az
A-típusú egy vertikális műveltségterületi rendszer szerint építkezik.
Tartalmában teljességgel lefedi a legközvetlenebbül kapcsolódó
műveltségterületet. (Például a szövegértés-szövegalkotás esetében a magyar
nyelv és irodalom műveltségterületet, a matematikai kompetenciák esetében a
matematika műveltségterületet.)
|
●vertikális rendszer |
| A
B-típusú programcsomag horizontálisan, kereszttantervi
rendszerként működik. Ez azt jelenti, hogy a program fókuszában álló
kompetencia (pl. matematika-logika) fejlesztését nem az erre elsősorban
hivatott műveltségterület vagy tantárgy keretében, hanem más területek,
tantárgyak tananyagában (pl. történelem, biológia, kémia stb.) valósítja meg.
|
●horizontális rendszer |
| A C-típus a tanórán kívüli foglalkozásokra ajánlott programok gyűjtőneve (szakkörök, tábori alkalmazások, diákkörök stb.). Ilyenek például a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák esetében a Földünk és környezetünk műveltségterülethez (Nemzeti alaptanterv) kapcsolódó természetfigyelési projektek. |
●a tanórán túl |
|
Mérési-értékelési eszközök A programfejlesztéshez társul a nyomon követés, a visszajelzés és az ellenőrzés rendszere. A programcsomagokban kétféle értékelési mód jelenik meg: belső, formatív, a tanulót önmagához mérő, saját fejlődési folyamatában visszajelzést adó: visszacsatolás a tanulóhoz és a tanárhoz, a hibák azonosítása a tananyagon belül a megoldási módok kialakítása céljából; külső, diagnosztikus mérés, amelynek funkciója bemenetkor a tervezés segítése, a tanítás folyamatában az adaptáció, a tesztelés végén pedig az innováció segítése. |
|
|
A pedagógiai munkát segítő-támogató rendszer elemei A fejlesztés során minden programcsomaghoz akkreditált pedagógus-továbbképzési program készült, amelynek segítségével a pedagógusok fel tudnak készülni a kiválasztott programcsomag sikeres alkalmazására. Létrejön egy olyan nyilvános internetes felület, amely az adott témával kapcsolatos szakmai kommunikációt és a sikeres módszertani megoldások közkincscsé tételét szolgálja, s egyúttal lehetővé teszi, hogy bárki online mentori támogatást kapjon a segítségével. |
●rendszerelemek
|
|
A mentorrendszer olyan szakértői-tanácsadói kör,
amelynek tagjai aktív szerepet vállalnak a programcsomagokat bevezető,
alkalmazó intézmények segítésében, szakmai támogatásában. A fejlesztés területei
|
●kompetenciák - fejlesztési területek |
|
Példa hallgatói feladatra és munkaformára
|
●munkaforma
|