A foglalkozás témája: Tanulási stratégiák és stílusok

Címszavak:

- tanulási stratégiák: mélyrehatoló, szervezett, reprodukáló,

- tanulási stílusok: auditív, vizuális, mozgásos.

Dátum:

A foglalkozás célja:

A hallgató ismerje a különböző tanulási stratégiákat és stílusokat.

Fejlesztendő kompetencia:

A foglalkozás révén a hallgató képessé válik az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére, ezen belül a hatékony tanulás fejlesztésére.

Eszközök, segédanyagok:

KE-3 kérdőív, Tanulási stílus kérdőív, csomagolópapír, feladatkártyák, gyurmaragasztó

Igényelt idő:

2x45 perces szeminárium

Felhasznált irodalom:

1. Balogh László: Tanulási stratégiák, technikák és fejlesztésük. Kiadja: KLTE Pedagógiai - Pszichológiai Tanszéke és a Medgyessy Önképviseleti Csoport, Debrecen, 1992.

2. Gefferth Éva: A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők vizsgálata. = A Neveléslélektani kutatások aktuális kérdései. (Szerk.: Kürti Jarmila.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990. 152-164. p.

3. Kozéki Béla - Entwistle, N.J.: Tanulási orientációk az iskolában. = A Neveléslélektani kutatások aktuális kérdései. (Szerk.: Kürti Jarmila.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990. 28-42. p.

4. Lappints Árpád (2002): Tanuláspedagógia. A tanulás tanításának alapjai. Comenius BT, Pécs

5. Szitó Imre (1987): A tanulási stratégiák fejlesztése. Kiadja: ELTE Társadalom- és Neveléstani Tanszéke, Bp. (Iskolapszichológia 2.)

Tevékenységek:

1. Előkészítés, témára hangolás - frontális munka: megbeszélés.

A hallgatók által alkalmazott tanulási módszerek.

2. A tanulás mezostratégiái:

- egyéni munka: tanulási stratégia és tanulási stílus meghatározását elősegítő kérdőívek kitöltése,

- frontális munka: magyarázat a kérdőívek kiértékeléséhez,

- egyéni munka: a kérdőívek kiértékelése,

- frontális munka: a kapott eredmények megbeszélése.

3. Kooperatív módszer beillesztése:

A különböző tanulási stratégiák és stílusok jellemzőinek meghatározása - cél: a tanult ismeretek rendszerezése kooperatív csoportmunka keretében, „Strukturált rendezés" alkalmazásával:

• A csoportosítandó jellemzőket egyesével külön kártyákra írjuk és kiosztjuk a csoport tagjai között úgy, hogy mindenki egyenlő számú kártyával rendelkezzen.
• A terem falára kiragasztunk egy-egy csomagolópapírt, külön a tanulási stratégiáknak és külön a tanulási stílusoknak.
• A hallgatók egyesével felhelyezik a csomagolópapírokon lévő halmazábrákba a náluk szereplő jellemzőket.
• Amikor végeztek a hallgatók, mindenki visszaül a helyére és közösen megbeszélik a feladatokat.

4. Összegezés - frontális munka: visszacsatolás, a hallgatók tevékenységének értékelése.

Segédletek:

 

 

Értékelés:

Az azonos sorszámra végződő tételek értékeit összeadva megkapjuk mind a tíz összetevő pontértékét (ez egyenként maximálisan 30 pont lehet). Ezt követően a három fő stratégia pontértéke is kiszámítható a 3-3 összetevő pontértékeinek összeadásával.

A) mélyrehatoló: 01 mélyreható; 02 holista; 03 intrinsic

B) reprodukáló: 04 reprodukáló; 05 szerialista; 07 kudarckerülő

C) szervezett: 08 szervezett; 09 sikerorientált; 10 lelkiismeretes

06 instrumentalista

(Balogh László (1992): Tanulási stratégiák, technikák és fejlesztésük. Kiadja: KLTE Pedagógiai-Pszichológiai Tanszéke és a Meggyessy Önképvisletei Csoport, Debrecen, 9-15.p.

Kozéki B. - Entwistle, N.: Tanulási motivációk és orientációk vizsgálata magyar és skót iskoláskorúak körében. = Pszichológia, 1986. 2.sz. 289-291.p.)

 

 

A kérdőív skálái:

• Auditív: 2, 6n, 8, 14, 23, 32n
• Vizuális 4, 5, 19, 22, 29
• Mozgásos 7n, 9, 12, 16, 33, 34
• Társas 3, 18, 20, 24n
• Csend 11n, 21, 25, 26n
• Impulzív 1n, 13, 17, 28, 31n
• Mechanikus 10, 15, 27, 30

Értékelés:

Az „n" betűvel jelzett item értékét úgy kapjuk meg, hogy 6-ból kivonjuk az item eredeti skálaértékét. A 11. sorszámú kérdésnél tehát ha pl. az 5-öst karikázta be az egyén, akkor 6-5=1 értéket kell nekünk a skálaérték számításánál figyelembe venni. Az egyes skálaértékeket akkor tudjuk megfelelően összehasonlítani, ha átlagokkal számolunk. Az auditív skála esetén ez azt jelenti, hogy a kapott összeget 6-tal, a mechanikus stílus esetén 4-gyel stb. osztjuk.

Az értékelés lényege: összeadni az egyes stílusokra vonatkozó pontérékeket, s a maximális pontszámhoz (az adott stílushoz tartozó tételek számát kell szorozni 5-tel) viszonyítva a kapott értékeket százalékban kifejezhető minden egyes stílus szerepe a tanulók tanulmányi tevékenységében. Ez támpontokat nyújt ahhoz, hogy mire lehet támaszkodni, illetve mit kell erőteljesen fejleszteni az egyén tanulási módszereiben.

(Szitó Imre: (1987): A tanulási stratégiák fejlesztése. Kiadja: ELTE, Bp., 39-42.p. (Iskolapszichológia 2.

Balogh László (1992): Tanulási stratégiák, technikák és fejlesztésük. Kiadja: KLTE Pedagógiai-Pszichológiai Tanszéke és a Meggyessy Önképvisletei Csoport, Debrecen, 17-21.p.)

Feladatkártyák:

Mélyrehatoló stratégia:

Az új ismereteket a régiekhez kapcsolja.

Törekszik a dolgok megértésére.

Rendszerezi a megtanultakat.

Összefüggéseket keres különböző tantárgyakban.

 

Szervezett stratégia:

Jó időbeosztással tanul.

Határidőre elkészül a feladataival.

Törekszik a hibák kijavítására.

Tervet készít a felkészüléshez.

 

Reprodukáló stratégia:

Részletek megjegyzésére törekszik.

Jól bevált megoldásmódokat alkalmaz.

Pontos, egyértelmű instrukciókat vár a tanártól.

Nem vállal többletfeladatokat.

 

Auditív stílus:

Szereti a zenét, emlékszik a dalszövegekre.

Hangosan olvasva tanul.

Az órai magyarázat hasznosabb számára, mint a tankönyv szövegének elolvasása.

A hallott információkat könnyen megjegyzi.

 

Vizuális stílus:

Képzeletében maga előtt látja a könyv egyes részeit.

Könyvekben, előadásokban a vizuális tartalmat kedveli.

Tanuláskor segíti az ábra, grafikon, magyarázó rajz.

Jól tájékozódik a könyvekben.

 

Mozgásos stílus:

Tanulás közben szívesen hajt végre mozgásos tevékenységeket.

Magyarázó ábrákat készít a megtanulandó anyaghoz.

Gyakran leírja a megtanulandó anyagot.

Élvezi a kézműves tevékenységeket.

 

Halmazábrák: