Szemben, pl. az érzékszervek, mozgás területén adódó speciális technikai szükségletekkel, a tanulásban akadályozott tanulóknak nincs külön speciális technikai igényük.

Érdemes azonban végiggondolni, hogy az egyes, korábban felsorolt zavarok, problémák kezeléséhez milyen eszközök nyújtanak segítséget:

- Fontos a kreativitást, értelmi képességeket fejlesztő játékok, fejlesztő feladatsorok, számítógépes fejlesztő programok beszerzése, illetve a differenciált tanulás során az alkalmazásuk.

- Érdemes kialakítani egy fejlesztőhelyiséget az iskolában, ahol a szükséges egyéni fejlesztéseket lehet folytatni. Ez a szoba nem pusztán egy pici fejlesztőszoba, hanem a folyamatosan gyarapodó fejlesztő eszközök, szakirodalom gyűjtőhelye is legyen. Érdemes a könyvtárakhoz hasonlóan egy kölcsönző rendszert működtetni, így lehetővé válik a szakmai anyagok terítése a kollégák között.

- Ez vagy egy másik terem lehet a szenzoros integrációt szolgáló fejlesztések helyszíne is. A speciális mozgásos, játékos feladatok kissé nagyobb teret igényelnek, ahol az idegrendszer fejlődésének aktuális integrációs szintjeit figyelembe véve folynak a terápiák, pl. alapozó vagy Ayres-terápia, szenzoros fejlesztés stb.

- A tanulók fejlesztése a megfelelő osztályfokon a NAT, illetve a kerettanterv, helyi tanterv szerint zajlik. A tanulásban akadályozott tanulók NAT szerinti fejlesztésekor figyelembe kell venni A sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai oktatásának irányelve című programot.

- Kerettanterv pedig külön készült erre a csoportra. A helyi programban szerepeltetni kell az integrált gyermekre vonatkozó területeket. Kiemelten kell kezelni a differenciált foglalkozásokat és az egyéni fejlesztési terveket. A tanulók értékelése is ezeknek a szellemében történik, vagyis az ott megfogalmazott követelmények szerint kell őket értékelni. Ezen kívül érdemes beszerezni a tanulásban akadályozott tanulóknak készült tankönyveket, taneszközöket. Ma már van integráltan tanuló gyermekek számára kidolgozott tankönyvcsalád. A taneszközök használata során vigyázni kell azonban arra, hogy a tanulásban akadályozott tanulókat ne különítsük el a többi tanulótól teljesen, ez ugyanis ugyanúgy szegregációhoz vezet.

- A tanterem berendezésekor törekedni kell a tér többfunkciós berendezésére. Lehetőség szerint álljon rendelkezésre a kiscsoportos, egyéni foglalkozásokhoz a tantermen belül tér. Szerencsés, ha a taneszközök minden tanuló számára elérhető, szabad polcon vannak, ezzel is segítve az önálló tanulást.

Összefoglalva

Az óvodáskorúakra jellemző globális gondolkodás a tanulásban akadályozott gyermeknél áthúzódik a kisiskoláskorra is. Tudnunk kell, hogy a tantárgyak rendszerező elve nem felel meg a gyermek közelebbitől a távolabbi, konkréttól az elvont, globálistól a részek felé haladó megismerési módjának.

Ha az iskolai tanulás öncélúvá válik, mert az ismeretek nem kapcsolódnak a hétköznapi helyzetekhez, minden gyermeknek gondjai lehetnek. A tanulásban akadályozott gyermekek a többieknél is nehezebben képesek a szakadékot áthidalni, mint ahogy a tantárgyak kapcsolódási pontjait sem képesek önállóan felismerni: pl. a nyelvtanfüzetben törekszenek helyesen írni, de a matematikában nem.

Azok a tananyagrészek, amelyek használhatósága sem a valósággal, sem az oktatott tartalommal kapcsolatban nem igazolódnak a tanulásban akadályozott tanuló számára, nehezen rögzíthetők az emlékezetben. Célszerű az új ismereteket a régebbiekbe beágyazni. Ha az ismereteket a gyermeki valósághoz kapcsoljuk, a tanulási tartalmak mintaként rögzülnek. A tanulásban akadályozott gyermek számára a megoldást az átfogó témák feldolgozása, illetve a tömbösített, egy-egy témát intenzíven feldolgozó tanulási szakaszok alkalmazása jelenti.

Tanulásszervezési formák

Amikor az általános iskolai osztályba sajátos nevelési igényű tanuló érkezik, a pedagógus munkája nehezebbé válik. Az addiginál is alaposabb, körültekintőbb felkészüléssel tud csak valamennyi tanítványa számára eredményes tanítási-tanulási módszereket, formákat választani. A tanulók munkájának szervezése nehezebb, több gyakorlatot kívánó feladat, csak a tapasztalatok rendszeres összegzése, a rugalmas változtatások, a honnan-hová pontos ismerete ad megfelelő eredményt. A pedagógusnak látnia kell a tananyag mögött a követelményeket is, hogy az elérendő célhoz igazítsa minden órán a feladatokat. A tanulásban akadályozott tanulók számára előírt továbbhaladási szintek ugyanazon osztályfokon jelentősen eltérnek a többi tanulótól elvárttól. Míg az egyiküknek például csak ráismerni, megnevezni kell, a másikuknak reprodukálni vagy alkalmazni.

A differenciálás valamelyik formáját szinte egyetlen órán sem lehet kikerülni, a gyerekek munkájának megtervezése nagyon tudatos előkészületeket, a tanulók ismeretét kívánja.

A tanulásban akadályozott gyermekek eredményes oktatásához a tanulási módszerek széles skáláját kell alkalmazni. Bármelyiket választjuk is, mindig szem előtt kell tartani az egyéni megsegítés szükségességét.

A pedagógusnak világosan meg kell határoznia a gyermek számára, hogy mely ismeret elsajátítása elengedhetetlen a sikeres továbbhaladáshoz, illetve mely feladatok szolgálják éppen akkor „csak" a tapasztalatszerzést vagy épp a pihenést, kikapcsolódást stb. Az órán törekednie kell az elsődleges bevésés elősegítésére, a gyakorlási lehetőségek biztosítására. A sok analógiásan megoldható feladattal, ismétléssel, a gyakori ellenőrzéssel, visszajelzéssel, azonnali javítással minden gyermeket el lehet juttatni a minimálisan elvárt szintig.

A pedagógustól elvárható magatartásformák

A pedagógusnak ismernie és értenie kell a szakértői bizottság véleményében megfogalmazottakat annak érdekében, hogy munkáját tervezni-szervezni tudja.

A tanulásban akadályozott gyermek egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez és a fejlődés nyomon követéséhez, a várhatóan felmerülő kérdések, problémák megbeszéléséhez gyógypedagógussal kell együttműködnie. Ezért fel kell vennie a kapcsolatot a területileg illetékes módszertani központtal, ahol konzultációs lehetőséget, szakmai tanácsokat kaphat.

A pedagógusnak ismernie kell azokat a lehetőségeket is, amelynek révén egyéb szakember segítségét igénybe veheti a gyermek nevelése érdekében, erről tájékoztatást kell adnia a szülőknek. (Az intézménynek lehetősége van gyógypedagógiai asszisztens, logopédus, pszichológus, konduktor, részmunkaidős vagy főállású gyógytestnevelő alkalmazására is.) Össze kell hangolnia a különböző szakemberek fejlesztő munkáját. Tudnia kell, hogy az iskola helyi tantervét ki kell egészíteni a speciális tananyag és követelményrendszerrel, és az iskola habilitációs/rehabilitációs órakeretre jogosult, amelyet a tanulásban akadályozott gyermek fejlesztésére kell fordítani. A gyermek integrációja szempontjából döntő fontosságú, hogy a pedagógus soha ne hagyja ki őt semmiből: se munkából, se a tanulmányi kirándulásból, se a versenyekből, se az ünnepélyeken való szereplésekből. Néhány tanuló a nyilvános szereplésektől húzódozik, de a kevésbé látható helyeken

Az osztályfőnöknek ismernie kell a tanulásban akadályozott gyermeket megillető különleges jogokat:

- Hosszabb idő alatt teljesíti tankötelezettségét.

- A szakértői vélemény alapján az iskola igazgatója mentesítheti tantárgyak, tananyagrészek, értékelése, minősítése alól.

- A gyermeket megilletik a speciális tankönyvek.

- A szakértői vélemény alapján valamennyi vagy csak egyes tantárgyakban egyéni haladást engedélyezhet az iskola igazgatója.

- Az első évfolyam előkészítő évfolyammá minősülhet, ha a szakértői bizottság véleménye alapján az iskola igazgatója mentesíti a tanulót az értékelés és minősítés alól.

- Valamennyi vizsgán alkalmazkodni kell a tanuló speciális szükségleteihez, pl. hosszabb felkészülési idővel, a szóbeli és az írásbeli beszámoló választhatóságának biztosításával.

A tanulásban akadályozott tanuló sikeres integrációja a gyermek, a család és a pedagógus együttes munkáján, együttműködésén múlik, közösen felelősek a sikerért. A szülők felelőssége nagy, hiszen a mindennapi tanulással, játékkal, játékos tevékenységgel hozzá kell járulniuk az eredményes haladáshoz.