Pedagógiai szempontú megközelítése, speciális szükségleteik
Az autizmusspecifikus fejlesztés alapja, hogy felismerjük a rendkívül változatos tüneteket mutató személyek közös szükségleteit. Minden autizmussal élő gyermek esetében azonos a viselkedés szintjén megjelenő tünetek alapja: a szociális és kommunikációs készségek, valamint a rugalmas viselkedésszervezés minőségi károsodása. A tünetek, erősségek és gyengeségek egyénenként eltérnek, rendkívül változatosak, így a felmérés, tervezés és fejlesztés is egyénre szabottan történik. Az egyéni fejlesztés szervezési kerete és tartalma sajátos: a hagyományos emberi tudás mellett olyan tartalmakat kell megtanulnia az autizmusban érintetteknek, amelyet az emberek intuitív módon, a szociális érintkezések során sajátítanak el (pl. szociális megértés, kölcsönösség a személyek közötti kommunikációban). A gyermeknek meg kell tanulnia kontrollálni viselkedését, kompenzálnia kell a szociális megértés deficitjéből fakadó nehézségeit.
Valamennyi érintett gyermek esetében jellegzetes egyenetlen fejlődésmenetet és képességstruktúrát figyelhetünk meg. További alapvető nehézség a tanultak általánosítása, a tudás mozgósítása új helyzetekben.
Az autizmus spektrum zavarok esetében közös alapproblémák egyben közös speciális szükségleteket jelentenek, amelyeket integrált nevelés esetén is figyelembe kell vennünk:
- az autizmus következményeinek ismerete, a gyermek sajátos nézőpontjának elfogadása,
- a motivációs lehetőségek feltérképezésének szükségessége,
- egyéni felmérés, tervezés és fejlesztés: középpontban a kommunikációs és szociális
képességek fejlesztése áll,
- az ellátás folytonossága,
- megfelelő képzettségű és létszámú személyzet,
- érthető, bejósolható környezet,
- a vizualitásra épülő tanulás előnyeinek kihasználása, környezeti támaszok alkalmazása, amelyek segítik a szociális világ stabilizálását (funkció szerint: időbeli, térbeli, proceduális és megerősítő támaszok).
A többségi intézményekbe leggyakrabban a jó nyelvi és értelmi képességekkel rendelkező autizmussal élő gyermekeket veszik fel. Esetükben a következő leggyakoribb tünetekkel kell számolnunk:
- A gyermek ragaszkodik az érdeklődési körébe tartozó témához, s csak annak mentén kezdeményez beszélgetést.
- Problémát jelenthet számára a megszokott rutinok megváltozása.
- Nem képes a kortársakkal barátkozni.
- Nehézséget jelent kölcsönösséget igénylő interakciókban részt vennie (pl. nem irányított beszélgetésben).
-Kevéssé érti más személyek metakommunikációs jelzéseit, saját metakommunikációja szegényes.
- Beszéde pedáns stílusú, nem képes a kortárs szlenget elsajátítani, mindenkivel azonos stílusban kommunikál.
- Szociálisan naiv, a közléseket szó szerint értelmezi.
- Hajlamos a magányra, elkülönülésre.
- Nehézségei vannak a nagyobb csoportban való tanulással.
- Nehézséget jelenthet az elvont tartalmak megértése.
- Kevéssé rendelkezik problémamegoldó stratégiákkal a különböző élethelyzetekben.
- A gyermek szókincse lehet nagyon gazdag, de a használt kifejezések egy részét valójában nem érti.
- Viselkedését alacsony frusztrációs tolerancia jellemzi.
- Kevéssé utánoz spontán megfelelő viselkedésmintákat.
- Szűk körű érdeklődés jellemzi.
- Finommotorosan ügyetlen, amely az írás elsajátításában és használatában nehézségeket okoz.
- Figyelmi problémái vannak.
- Különféle tananyagok elsajátításával kapcsolatos problémák merülnek fel. Különösen a szociális megértést kívánó tartalmak lehetnek nehezek.
- Érzelmi labilitás, fokozott sérülékenység tapasztalható.
- Szervezési nehézségek jelennek meg.
- A gyermek motorosan ügyetlen.
- Előfordulhatnak az ingerek feldolgozásával kapcsolatos zavarok (túlérzékenység pl. zajokkal, tapintási ingerekkel, ízekkel szemben).
Mivel az autizmus spektrum zavarban érintett gyermekek, tanulók esetében az organikus sérülésnek nincsenek fizikai jegyei, a környezet gyakran nevelési vagy érzelmi-akarati problémákat feltételez a fenti gyakori tünetek hátterében.
Pedagógiai többletszolgáltatás
Az autizmussal élő gyermekek esetében különösen hangsúlyos tanítandó tartalmak
- Viselkedési szabályok, helyes viselkedési minták
- Énkép, önismeret
- Érzelmek kifejezése
- Önkontroll
- Az emberi kapcsolatok rendszere
- Mások tulajdonságai, tevékenységei különféle csoportosításokban, érzelmi reakciók felismerése
- Az érdeklődésnek és az életkornak megfelelő, funkcionális, örömteli szabadidős készségek
A felsorolt tartalmak tanításához autizmusspecifikus pedagógiai módszerek állnak rendelkezésre (pl. szociális történetek, én-könyv). A többségi intézményekben is szükség lehet sérülésspecifikus segédeszközök alkalmazására, pl. egyénre szabott vizuális segítségek - folyamatleírások, részletesebb órarend, amelyen a mosdóhasználat is jelölve van, egyéb írott instrukciók - használatára.
Az integráló iskolának rendelkeznie kell legalább egy, az autizmus területén képzett szakemberrel, aki képes a legjellemzőbb nehézségek és a speciális módszertan ismeretében a felmerülő problémák megoldásának kimunkálására, a gyermeket tanító pedagógusokkal együttműködésben az egyéni fejlesztési terv és bánásmód kialakítására és az elengedhetetlen egyéni fejlesztőfoglalkozások biztosítására. Bizonyos tevékenységekhez átmenetileg szükség lehet segítőre (pl. a társas helyzetekben való részvétel tanításakor a segítő súghat, vagy a megfelelő viselkedést előhívó késztetéseket nyújthat a tanulóknak).
A tárgyi és személyi környezet, valamint az idő kitöltésének előrejelzésével (kiszámíthatóságával) megteremthető az autizmussal élő gyermek számára az érzelmi biztonság, amelyben lehetőség nyílik az iskolai elvárásoknak megfelelő, társadalmi normáink szerinti értelmes tevékenységre. A környezeti és személyi változásokat nehezen elfogadó gyermekek esetében célszerű a fokozatos beszoktatás az új intézménybe. A szociális, kommunikációs és kognitív deficitek figyelembevételével egyéni szükségletek szerint felmerülhet egyes kompetenciaterületeken a tananyag szűkítése, az értékelés vagy egyes foglalkozásokon való részvétel alóli felmentés alternatív eszközök, módszerek alkalmazása a sérülés kompenzációjára (pl. protetikus(védő) környezet kialakítása, kézírás kiváltása író- vagy számítógéppel, szóbeli helyett írásbeli beszámoló stb.).
A nehézséget okozó kompetenciaterületeken az új készségek megtanítása egyéni helyzetben, ingerszegény környezetben lehet a legeredményesebb.
Fontos a foglalkozások közötti szünetek, a csoport számára strukturálatlan időszakok kitöltésének megtervezése, mivel autizmussal élő gyermekek esetében alapvető probléma a szabadidő eltöltése, saját tevékenységük megtervezése, megszervezése, a társakhoz való viszonyulás, a velük való együttműködés.
A belső motiváció deficitje miatt eleinte egyénre szabott motivációs rendszer kialakításával érhető el, hogy a gyermek részt vegyen az egyes iskolai tevékenységekben, a továbbiakban törekedni kell a külső motivációk belső motivációvá való fokozatos átépítésére. A szociális belátás zavara miatt célszerű a követelmények objektív, külső entitásként való megjelenítése (a pedagógus személyes elvárásai helyett). A konkrét elvárásokat, szabályokat, a feladatvégzésre vagy más tevékenységre adott idő előrehaladását látható módon kell jelezni (vizuális segítség).
Direkt módon tanítani kell a tanulónak saját tevékenysége megtervezését, megszervezését, apró lépésekre való lebontását (algoritmusát) és állandó monitorozását az önálló feladatvégzés kialakításához.
A frontális irányítás alkalmazása nehézségekbe ütközhet, mivel az autizmussal élő tanuló nem feltétlenül vonatkoztatja magára az elhangzottakat, ez esetben egyéni instrukciókra van szükség. Az autizmussal élő személy számára a lényegre törő, rövid nyelvi instrukciók érthetők jól.
Az esetleges szigetszerű, kiemelkedő képességek és a speciális érdeklődés pályaorientációs alapként szolgálhatnak; azok hasznos, praktikus alkalmaztatása mellett (és egyoldalú fejlesztése helyett) az oktatás alsó és középső szintjén a fejlődésbeli elmaradások csökkentésére kell fókuszálni.
|
Az integrációt segítő közreműködők
Az autizmussal élő gyermekek ellátása esetében a fejlődési zavar természetéből következő vagy egyéb járulékos problémák miatt - egyénileg mérlegelve - szükség lehet pszichiáter és pszichológus közreműködésére. Hasznos lehet az adott területen képzett szakember által vezetett kiegészítő terápiák (pl. zene-, lovasterápia) alkalmazása is. További segítő szakemberek bevonására nem csupán az autizmusban érintett gyermek érdekében lehet szükség. |
 |
Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények és más speciális intézmények feladatai, tevékenységei
A Budapesti Korai Fejlesztő Központ elsősorban a korai fejlesztés időszakában, az Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye pedig tanköteles korban segíti az integrációt. A két intézmény egyaránt nyújt szakmai és szakszolgáltatást.