A reaktív kötődési zavart is kapcsolati és érzelmi problémák jellemzik, amelyek viselkedéses megnyilvánulása igen sokféle lehet. Abban az esetben érdemes szakemberhez fordulni, ha a tünetek hosszú időn keresztül (több hónap) fennállnak, és súlyosbodó vagy stagnáló jellegűek: túlzott ijedősség, szegényes vagy éppen gátlástalan, felszínes szociális interakciók, saját maga és mások felé irányuló agresszió.

 

A jelenség biztosan sok pedagógus számára ismerős, kisebb-nagyobb mértékben szinte minden osztályban tapasztalhatók hasonlók, és ebben az esetben valóban a mértéken van a hangsúly, mert gyakran a pedagógus feladata felismerni, hogy a gyermek tanulmányi teljesítményét és életminőségét már oly mértékben rontja állapota, hogy emiatt szaksegítséget igényel. Ilyenkor a nevelési tanácsadóval, esetleg a szakértői bizottsággal való kapcsolatfelvétel nem címkézést, megbélyegzést eredményez, hanem a valódi integráció folyamatának elindítását szolgálja.

 

Foglalkoznunk kell tehát az iskolai készségek zavarait, a viselkedés és az érzelmi élet zavarait segítő különféle eszközökkel, legyenek azok modern elektronikai, számítástechnikai eszközök, tantermi berendezések, speciális taneszközök vagy valamely régről ismert játék újszerű felhasználása.

Módszer- és eszközválasztás terén a csoport nem kezelhető egységes szempontok szerint, hiszen az egyes problématípusok eltérő szükségleteket takarnak. A többnyire ép intellektusú, de pszichés fejlődésében eltérő fejlődésmenetű gyermek fokozott mértékben éli át másságát, korlátait. Amennyiben nap, mint nap - szándéka ellenére - nem tud megfelelni az iskolai elvárásoknak (teljesítmény, viselkedés, kitartás, terhelhetőség, normatartás terén), rendszeresen kudarchelyzetekkel találkozik, bizonytalansága és motiválatlansága erősödik. Frusztráltságát másodlagos tünetekkel kompenzálja (bohóckodás, neurotikus tünetek, esetleg indulatosság stb.), amellyel izoláltságát tovább mélyíti a közösségben.