1. Lecke - Bemutatkozás, ismerkedés. Kurzusismertetés, a célok megfogalmazása

1. feladat- bemutatkozás

egyéni feladat:.

Hogyan szólítsunk? A résztvevők fogalmazzanak meg maguknak egy indián nevet, amelynek első tagja valamilyen fontos jellemző amellyel a jelölt rendelkezik, és véleménye szerint ez kapcsolódik a tanári pályához. A második tagja pedig a keresztneve, vagy a ragadványneve, ahogy szeretné, hogy a félév során szólítsuk.

A feladat ismertetése előtt fontos, hogy a kurzus vezetője ismertessen és elfogadtasson néhány fontos szabályt, amely a csoport működésére, a munka folyamatára vonatkozik.

A csoport minden tagja ismerteti a választott nevet, és indokolja azt.

2. feladat - Mit várok a kurzustól, mik a céljaim?

egyéni feladat:

A csoporttagok gondolják át és fogalmazzák meg, hogy mit várnak a kurzustól! Segítségül megfogalmaztunk néhány kérdést illetve feladatot, amik gondolatébresztők lehetnek.

- Mit feltételez, mi lehet a kurzus tartalma?

- Fogalmazzon meg kérdéseket, amelyekre választ szeretne kapni a félév során!

- Fogalmazzon meg célokat magának arról, hogy mit szeretne megtanulni!

páros feladat:

A párok készítsenek interjút egymással és jegyezzék le azt! Gyűjtsenek információt egymásról az egyéni feladat segítségével, és egészítsék ki annak szempontjait saját érdeklődésük szerint.

4-6 fős kiscsoportokban:

Gyűjtsék ki az elvégzett feladat során a kurzussal kapcsolatban felmerült összes fogalmat és tényezőt, készítsenek róla listát, majd szervezzék rendszerbe a kérdéseket és elvárásokat!

Színes filctollak segítségével készítsenek róla tetszőleges ábrát (táblázat, vázlat, terv...) csomagolópapírra! Ha elkészült, ragasszák ki a csoport helyéhez legközelebb eső szabad falfelületre!

Közös megbeszélés során minden csoport mutassa be az ábráját, és jellemezze azt! Keressük meg a közös elemeket és a különbözőségeket!

színes filctollak, csomagolópapír, felületkímélő ragasztószalag

3. feladat - a kurzus ismertetése

Az oktató a kurzusleírás alapján ismerteti a kurzus céljait, feladatait, követelményeit és folyamatát.

4. feladat - az egyéni célok beillesztése a kurzus céljai közé

egyéni feladat:

A kurzusleírás alapján a résztvevők lássák el saját előzetesen elkészített kérdéseik és céljaik listáját különböző jelölésekkel, amelynek jelentései a következők:

* A kurzus választ ad a kérdésemre, segít elérni a kijelölt célokat.

~ A kurzus részben ad választ a kérdésemre, részben segít elérni a kitűzött célokat. További tanulmányok lesznek szükségesek a megválaszoláshoz.

√ A kurzus nem ad választ a kérdésemre, nem segíti a célok megvalósítását.

! A felkiáltójel alá gyűjtsék össze azokat a lehetőségeket, amelyeket a kurzus kínál, és előzetesen nem gondoltak erre.

A feladat elvégzése segít átlátni és pontosítani a hallgatók számára a kurzus céljait, és világossá válik, hogy hogyan illeszthetők a saját célkitűzések a kurzus folyamatába. Ennek ismertetése az oktató számára is hasznos lehet, mert a csoport igényeihez, jellegzetességeihez illeszthető, „testre szabható" a félév folyamatterve.

Portfólió

https://christal.elte.hu/curriculum2/Pedagogia/84N%E1dasi/CD1/03/3b/03_3b_2_1.htm

Nahalka István (szerk.) (2006) : A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése: hatékony tanulás. ELTE PPK Neveléstudományi Intézet, Budapest. 119-121.o.

3.2.2. A portfólió alkalmazása a pedagógusképzésben

3.2.2.1. A portfólió lényege, típusai a pedagógia szakosok és a tanárjelöltek képzésében

A kognitív és a motivációs önszabályozást támogató, a reflektív önszabályozást fejlesztő, a fejlődést tükröző módszerként alkalmazható a portfólió. A portfólió segítségével tudatosabbá tehető a pedagógussá válás folyamata, hiszen a kezdetektől bátorítja és segíti a hallgatót abban, hogy tervezze, kövesse és értékelje saját előrehaladását. A hatékony tanulás kapcsán e kötet legelején megfogalmazott egyik alapelvnek a gyakorlatban történő érvényesülését szolgáló módszertani megoldásként is értelmezhető:

Eszményünk az önszabályozott tanulás. A tanulás hatékonysága, eredményessége lényegesen fokozható, ha a tanuló ember maga tervezheti, maga kivitelezheti és maga értékelheti saját tanulási folyamatait. A belső motivációk, az önszabályozás tudatossága, megfelelő módszerek ismerete alapvető feltételek ezen elv megfelelő érvényesüléséhez. A tanuló ember önmaga megismerésével, adottságainak, képességeinek felmérésével, tudatosításával, s mindezen ismereteinek a tanulási folyamatokban való tudatos alkalmazásával jelentős mértékben fokozhatja e folyamatok eredményességét, hatékonyságát.

A pedagógusképzés céljai és követelményei ismeretében portfóliót a tanulmányok kezdetétől folyamatosan célszerű építeni, a hallgató munkáit és feljegyzéseit saját és a gyakorlatot értékelő oktatók véleményével ellátni. A szakszerűen épített pedagógiai portfólió segíti az önszabályozás fejlődését, ugyanakkor a környezet számára is értékelhetővé teszi, hogy a pedagógusjelölt milyen szinten képes az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására. A dokumentumok mennyisége, minősége, a reflektivitás szintje alapján munka-, fejlődési-, kompetencia alapú- és értékelési portfólióként is funkcionálhat.

A portfólió típusait Falus és Kimmel a szakirodalomra (Koca és Lee, 1998; Heueré, 2000; Barett, 2002; idézi Falus és Kimmel, 2003, 14-16. p.) hivatkozva ismertette:

Munkaportfólió: a munkaportfólió segítségével a tanár és a diák rendszeresen megvitatja a diák előrehaladását egy adott tárgyból vagy egy adott projektben. Ebben a portfólióban a diák az összes, a tanulási folyamathoz tartozó dokumentumot gyűjti. (Falus és Kimmel, 2003, 14.)

Fejlődési portfólió: célja a tanuló egy bizonyos területen elért fejlődésének bemutatása. A fejlődési folyamatra való reflexió egyben arra is alkalmas, hogy jelentősen fejlessze a diák metakognitív készségeit, elősegítse önértékelésének fejlődését, és ezáltal autonóm tanulóvá válását. (Falus és Kimmel, 2003, 15-16. p.)

Kompetencia alapú portfólió: olyan dokumentumokat tartalmaz, amelyek az összeállító bizonyos kompetenciáit mutatják be. Az, hogy adott kompetencia meglétét milyen dokumentumok bizonyítják a legjobban, a portfólió összeállítója dönti el.) (Falus és Kimmel, 2003, 14-15. p.)

Értékelési portfólió: alternatív osztályozást, értékelést szolgáló portfólió. Arra szolgál, hogy a tanár a hagyományos osztályozással szemben a diák teljesítményét holisztikusan, az összes jellemző dokumentum segítségével ítélhesse meg. (Falus és Kimmel, 2003, 14. p.)

A pedagógus mesterségre készülés során a választandó és választható témák a pedagógiai, pszichológiai, tantárgy-pedagógiai tanegységekhez és az iskolai gyakorlatokhoz kapcsolódnak. Az egyéb szaktárgyi képzés szemináriumai, illetve gyakorlati foglalkozásai, az ezekhez kapcsolódó témák feldolgozása ugyancsak alkalmas lehet a szakmai fejlődés dokumentálására. Egy ilyen alkalmazás esetén a hallgatók az alapkompetenciák tükrében félévenként elemezhetik fejlődésüket, számba vehetik eredményeiket és problémáikat, s ezen ismeretek birtokában tervezhetik a következő félév feladatait.

A pedagógia szakosok is hasonlóan használhatják a portfóliót (megváltoztatva a megváltoztatandót). E könyv elkészülésekor ugyan a pedagógia szakos képzésnek egyelőre nincs kompetencialistája, a képzés tanterve, a tantárgyi leírások azonban kellő eligazítást nyújthatnak.

Az önismeret és önfejlesztés, a gyakorlati képzés támogatása érdekében a tutor (a hallgató munkáját segítő oktató) figyelemmel kíséri a hallgatók gyakorlati tevékenységét, támpontokat nyújt az önértékeléshez, segíti a fejlődéssel és fejlesztéssel kapcsolatos célkitűzések és tervek készítését, az eredmények értékelését. A fejlődés és az értékelés a portfólió segítségével dokumentálható.

Az alapképzésben készített portfólióba a hallgató önismeretét, a szocializációval és a személyiségfejlődéssel kapcsolatos ismeretek feldolgozását és alkalmazását, a gyermekek életkori sajátosságainak megismerését, a pedagógiai rendszerek problématörténeti feldolgozását, a mai iskolarendszer elemző értékelését bizonyító dokumentumok kerülhetnek.

Továbblépve a mesterképzés folyamatában a munkaportfólióba a hallgatóknak a tanegységek programjainak megfelelő, a neveléssel és az oktatással kapcsolatos, elméleti és gyakorlati munkái kerülnek. A portfólióban elhelyezhető minden olyan dokumentum, tárgyiasult objektum, amely alkalmas a tanári kompetenciák fejlődésének bizonyítására.

Egy-egy tanegységhez kapcsolódóan lehetnek kötelező, ajánlott és a hallgató által javasolt feladatok. A portfólióban csak a hallgató és az oktató reflexióival ellátott, az oktató által értékelt dokumentumok helyezhetők el. A portfólió a dokumentumok mennyisége, minősége, a reflektivitás szintje alapján pedagógiai munkaportfólióként és kompetencia alapú portfólióként is funkcionálhat.

A képzés záró szakaszaiban a portfólió az alapképzés és a mesterképzés szintjein egyaránt az értékelés alapjául szolgálhat. Az alapképzésben alkalmazható pedagógiai portfólió jellemzői:

A pedagógiai portfólió személyes dokumentum.

Válogatás a hallgató képzés során készített dokumentumaiból, amelyek bemutatják, hogy tanulási-tanítási szituációkban (amikor őt tanították, ő tanult vagy ő tanított), milyen tapasztalatokat gyűjtött, és azokra hogyan reflektált.

A hallgató az általa kiválasztott anyagok segítségével prezentálja, hogy milyen módon érte el az oktatás célját.

A hallgató kompetenciáit egy adott pillanatban rögzíti.

Középpontjában a gyakorlati képzés áll, segíti a tanulást és fejleszti a reagálás (reflektálás) képességét. Érvényesül benne a pedagógusképzés komplexitása.