2. Lecke - Nézetek a tanárról és a tanulóról - fogalomtérkép készítése

 

1. feladat - fogalmak gyűjtése

egyéni feladat:

Két oszlopba gyűjtsön annyi fogalmat a tanárról és a tanulóról, amennyi csak eszébe jut a rendelkezésre álló 5-5 perc alatt! Olyan sorrendbe írja le őket, ahogy azok felmerültek Önben!

 

2. feladat - a fogalmak ábrázolása

Az oktató röviden ismertesse a fogalomtérkép készítésének lényegét és folyamatát!

egyéni feladat:

Készítsenek kettős központú fogalomtérképet az összegyűjtött fogalmak felhasználásával! Ha munka közben még más fogalmak is eszükbe jutottak, ábrázolják az is a térképen, de jelöljék ezeket más színnel!

Ha végeztek a feladattal, tekintsenek rá a saját ábrájukra, és a vele kapcsolatos gondolataikat és érzéseiket, kérdéseiket jegyezzék le! Próbálják meg jellemezni a fogalomtérképüket!

 

3. feladat - összehasonlítás

4-6 fős kiscsoportokban:

Minden csoporttag mutassa be a saját fogalomtérképét, majd vitassák meg a róla megfogalmazott gondolataikat!

 

4. feladat - összegzés

4-6 fős kiscsoportokban:

Készítsenek listát csomagolópapírra vagy nagyobb ív fénymásoló papírra színes filctollal a gyakran előforduló fogalmakról (több, vagy minden hallgató térképén megjelent)! Írják le a jellegzetesen ritkán (1-1 esetben) megjelenő fogalmakat!

Vitassák meg, hogy milyen következtetéseket tudnak levonni ezekből?

Beszéljék meg, hogy milyen jellegzetességeket fedeznek fel a fogalmak közti kapcsolatokról! Mely fogalmak találhatók a belső körben? Mely fogalmak látszanak hangsúlyosnak (belső körben, több kötődéssel, központot képeznek), és melyek periférikusak (kevés kötődés, külső kör)?

Ezzel kapcsolatban milyen hasonlóságok és különbözőségek látszanak az egyes hallgatók fogalomtérképén?

csomagolópapír vagy nagyobb méretű fénymásoló lap, filctollak, felületkímélő ragasztószalag minden csoportnak

a kurzus minden résztvevőjénekl:

A csoportok mutassák be az elvégzett feladatokat, számoljanak be az eredményeikről, következtetéseikről!

egyéni feladat:

Jegyezzék le maguknak a lecke tanulságait:

- a saját fogalomtérképük tartalmáról

- a fogalomtérkép készítéséről szerzett tapasztalataikról

- mások térképéről

- a közös munkáról.

Jó, ha kilépő cédulák is készülnek, amelyet név feltüntetése nélkül adnak át az oktatónak.

 

Fogalomtérkép

http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogalomt%C3%A9rk%C3%A9p

a letöltés ideje: 2010. 08.04.

Fogalomtérkép

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2010. április 7..

A fogalmak bonyolult szemantikai hálózatban kapcsolódnak egymáshoz, nagyon gyakran elsősorban a használati kontextus határozza meg a szavak jelentését. Ahogyan egy várostérkép segítségével könnyebben eljutunk az egyik pontból a másikba, a fogalmi térképek használata is hasznos támpontnak bizonyulhat fogalmak, gondolatok, jelenségek, folyamatok megértésében. Az amerikai egyetemeken a egyre népszerűbb technika a fogalmi térképek megrajzolása, hatékonysága széles körben ismert. A fogalomtérképészet a legkülönbözőbb fogalmak közötti kapcsolatok megjelenítését teszi lehetővé.

Felhasználási terület [szerkesztés]

Széles körben használják üzleti és oktatói területeken:

Jegyzetelésre, összegezésre

Tudásszervezésre egyéni- és csapatmunka keretében

Analógiás problémamegoldásra (különböző területek szimmetriájának megtalálására)

Az ismeretek mélyebb rétegezésére

Bonyolult ötletek és érvek egyszerű megjelenítésére

Az elmetérképészethez való viszonya [szerkesztés]

A fogalomtérképészet egy válfaja a Buzan Organization védjegye alatt álló elmetérképészet. Az utóbbi kifejezetten hierarchikus, fa-szerkezetű struktúrákat jelenít meg.

Elméleti háttér [szerkesztés]

A fogalomtérkép technikáját a Cornell-i Egyetem professzora, Joseph D. Novak dolgozta ki a 70-es években. Célja a tudományos oktatási módszerek kiterjesztése volt. A fogalomtérképészet rövid idő alatt egy új tanulási mozgalom, a pedagógiai konstruktivizmus egyik alappillérévé vált. A konstruktivista nézőpont szerint az előismeretek az új ismeretek környezetét jelentik, a tanulás pedig a fogalmak újraszervezésének folyamata. Az előzetes tudás fontosságára az asszimilációs elmélet atyja, David Ausubel hívta fel a figyelmet; ez szolgált később a Novak által képviselt szemlélet alapjául.

http://osztalyterem.hu/taxonomy/term/143

A honlapon értékes és átfogó információk találhatók a fogalomtérkép fogalmáról, felhasználási területeiről, lehetőségeiről, különös tekintettel a tanulásban és felsőoktatásban elfoglalt helyéről. Megismerkedhetünk a különböző elnevezések mögött megbújó jellegzetességekkel is.

http://gondolatiterkep.lap.hu/

Minden, amit a fogalomtérképről (gondolattérkép, mindmap, cmap, stb...) tudni szeretnénk.

http://web.kvif.bgf.hu/upload/menu_content/doc/20100330172142L_NyV7_Jarmai.pdf

Jármai Erzsébet Mária: A tanulásfelfogás új paradigmája vagy eleink pedagógiai gondolkodásának esszenciája nyer igazolást?- Tanulmány a konstruktív pedagógiáról -19-20.o.

Fogalomtérkép

Ez a módszereken átívelő, gondolkodást és tanulást segítő eljárás az angolszász oktatásmódszertanában honos Mind-mapping néven. A német szóhasználatban Wortfeld (szómező) és Textkarte (szövegkártya) elnevezéssel terjedt el; a német nyelvoktatásban erre a módszerre íródott tankönyv is született. Német nyelvterületen való alkalmazása népszerűbb, mint hazánkban, ahol tudományosan alátámasztott elınye alig ismert, legalábbis a nyelvtanárok körében.

Többnyire a lexika tanítását teszik élvezetesebbé, látványosabbá. Asszociációt, témakeresést segítő technikának tekintik, szívesen használják tanításra, tanulásra, ellenőrzésre - akik ismerik. Nálunk szótérképnek és gondolattérképnek is nevezik. (Holló et al. 1996:96,150) Mind a német, mind a magyar elnevezés utal az eljárásra, amire használják: az első esetben szavakat idéznek fel, amely egy központi fogalomhoz kapcsolódik. A második inkább egy szöveg tartalmát segít átlátni, bemutatva a központi témákhoz kapcsolódó fő információkat, leágazásokat és a köztük lévő kapcsolódásokat. (Magyarországon például értelmi fogyatékos gyerekek szövegértési képességének fejlesztésére használták sikeresen.)

A fogalomtérkép pedagógiai szempontból alkalmas arra, hogy a tanórát érdekesebbé tegye,

színesítse és növelje az órai aktivitást, mobilizálja a tanulók gondolatait, ötleteket adjon, és kreativitásra késztesse őket. Mint technika a megszokottól eltérő gondolkodást segíti elő. A tanulás több fázisához és többféle készség fejlesztéséhez integrálható; a szókincstanuláshoz, a receptív tevékenységekhez, mint pl. írott vagy hallott szöveg értése, vagy a produkcióhoz, vagyis az alkotó jellegű beszédhez és íráshoz. Íme néhány példa:

• szavakat gyűjteni
• kiaknázni egy témát
• összefoglalni egy témakört, szöveget
• jobban megérteni egy szöveg tartalmát
• strukturálni egy témát, szöveget, különböző szempontból
• ötleteket gyűjteni - későbbi produkcióhoz (írás, előadás, prezentáció)
• ismételni, memorizálni szavakat, témát
• bemutatni egy témát szóban vagy írásban (vázlat helyett), konferencián, értekezleten
• jegyzetelni (olvasott, hallott szöveget)

Fogalomtérképet készítve minden tanulót lehet aktivizálni, mert dolgozhatnak csoportban vagy párban. Megízlelve az alkotás örömét, érdeklődést lehet ébreszteni bennük a tárgyalt téma iránt és mindezek pozitív érzelmeket szabadítanak fel az óra keretében. E módszer vagy eljárás tanulásban tapasztalt hatékonyságára tudományos magyarázatot kínál a vonatkozó szakirodalom. (Racle 1983; Buzan 2004) A fogalomtérkép készítésekor az agy globálisan aktiválódik, mind a bal, mind a jobb félteke. Buzan (1981) kísérletében tizenéves londoni iskolásokkal az írott szöveg-alkotásban azonos idő alatt tízszer jobb teljesítményt ért el fogalomtérkép segítségével, mint előzőleg hagyományos instrukciókkal. Az asszociációkból kiindulva csak játék lett számukra a szövegalkotás, nem fáradtak el, nem unatkoztak, mint korábban, amikor sokan semmit, néhányan alig fél oldalt írtak harminc perc alatt. Lelkesek voltak, és megnőtt az önbizalmuk saját teljesítményük láttán. A non-verbális és érzelmi potenciál kihasználása fokozta a verbális funkciók. A Fogalomtérképet és Rendezett fát pedagógiai kutatás módszertani eszközként is használják; egyik példa erre a tanári hitek-előfeltevések feltárása. (vö.: E.Szabó 1996; Szivák 2002:70-84) Jelen esetben ettől eltérő didaktikai célú felhasználását mutatom be.

A jobb agyféltekei aktiválással - heurisztikus feldolgozással -elindul a spontán gondolati szerveződés, az asszociáció, és szerepet kap az intuíció. A gondolatok korlátozás nélküli áramlása szabad utat enged a kreativitásnak.

Szivák Judit (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Gondolat Kiadói Kör, ELTE BTK Neveléstudományi Intézet, Budapest. 39. o.

A fogalmi térkép és a rendezett fa módszereket célszerű együtt ismertetni, mivel céljuk azonos, és a technika is nagymértékben hasonló.

Lényegük, hogy két dimenzióban ábrázolják a gondolkodás által felépített fogalmakat, belső és külső kapcsolataik grafikus megjelenítésével.

Céljuk a verbálisan nehezen közelíthető struktúrák, koncepciók, azok elemeinek és kapcsolatának megragadása, megjelenítése. A fogalmi térkép készítője teljesen szabadon, saját logikája alapján hozza létre az ábrát, így ez szabad előhívása annak, ami az asszociációs, kognitív rendszerben van. A rendezett fa készítése során viszont egy fix fogalomlistát, vagy előírt szerkezetet (ágrajzot) kell rendezni vagy kitölteni.

Uo. 42.o.

Az ábrák feldolgozása mind kvalitatív, mind kvantitatív módon lehetséges. Az elemzés tárgyai a következők lehetnek:

- a fogalom tartalma, a tartalom pontossága,

- a fogalom struktúrája, a struktúra differenciáltsága, logikája,

- a kapcsolat tartalma,

- a szakmai nyelvezet használata,

- az említett asszociációk hatóköre, láncai (például az oktatás tervezésével kapcsolatosan elsősorban a csoport vagy a tananyag hatóköre hangsúlyosabb),

- a megnevezett fogalmak száma,

- a további kapcsolatok száma,

- az ábra rétegeinek száma,

- egy-egy rétegben szereplő említések gazdagsága.