Az előző felsorolásból is látszik, hogy a kooperatív tanulás számos módszerrel dolgozik, forrása szinte kimeríthetetlen, csak az oktató fantáziája és kreativitása szab határt. A szakirodalomban részletesen találkozhatunk ezek többé-kevésbé részletes leírásaival. Az alábbiakban egy ilyen módszerbankot közlünk szinte változtatás nélkül, mert a leggyakrabban használatos módszerek rövid, tömör, közérthető leírását adja.

 

1. „KERESD A PÁRJÁT!" MÓDSZER

A csoportok kialakításának számtalan izgalmas módja van. A társak megkeresése is történhet kapcsolatteremtő játék formájában, pl. úgy, hogy annyi képet vágunk négy részre, ahány csoportot szeretnénk (ha az osztálylétszám nem osztható néggyel, akkor egy képet három vagy öt részre vágunk). A képdarabokat szétosztjuk, mindenkinek egyet-egyet, majd felszólítjuk a gyerekeket, hogy keressék meg az összetartozókat. A teljes képet összerakók alkotják majd a csoportot. Mindez történhet véletlenül is, amikor mindegy, ki melyik képrészletet kapja, de tudatosan is irányíthatjuk. Ha először összeállítjuk magunkban a csoportokat, majd a képdarabokat ellátjuk nevekkel, és így osztjuk ki, elérhetjük, hogy „észrevétlenül", izgalmasan keresgélve, de mégiscsak a mi elgondolásunk szerinti csoportösszetétel alakuljon ki. A képek témája már előrevetítheti az óra anyagát (ábrázolhat, pl. madárfajokat), a kész képeket felhasználhatjuk a feladatmegoldásokban is. Képek helyett használhatunk mást is, pl. számokat - valamilyen rendszer szerint, irodalmi hősöket - adott műből négyet-négyet, városokat adott országokból stb.

Pl: bármilyen szaktárgyi órán alkalmazható, amikor csoportbontásban szeretnénk feldolgozni a tananyagot.

 

2. „ÚTLEVÉL" MÓDSZER

Készítsünk magunkról olyan „útlevelet", mely a legfontosabb információkat tartalmazza rólunk! Nem kell hozzá más, csak egy kettéhajtott A/4-es rajzlap, amit lehet egyéni módon díszíteni, és rajzzal, szöveggel információkat adni benne. A szempontokban célszerű megállapodni, és mindig hagyni egy „egyéb" blokkot is, az egyéni különlegességek megmutatására. (Helyezzük el a teremben, szabadidőben ismerkedjünk egymással! Ha lehetőség van rá, tegyük rá a fényképünket is,- főleg új közösség esetén!) Ilyen „útlevél" nemcsak rólunk készülhet, hanem a bevésést segítendő feladatoknál is alkalmazhatjuk (irodalmi vagy történelmi személy, földrajzi hely, állat- vagy növényfajok stb.) Az útlevelek a csoportok között is cserélgethetők, bizonyos szempontok szerint csoportosíthatók, sokféle gyakorló feladathoz alkalmazhatók.

Pl: bármely szaktárgyi órán készíthetnek a hallgatók „útlevelet" az adott tudományág jeles képviselőiről, például neveléstörténeti szemináriumokon a pedagógiai gondolkodókról.

 

3. „KEREKASZTAL" MÓDSZER

Tipikus információgyűjtő módszer. A feladat megértése után a csoportban egy lap megy körbe az óramutató járásának megfelelően, amire a gyerekeknek sorban megoldásokat kell írniuk. Pl. számokat megadott logika szerint, szavakat valamilyen nyelvtani szabály szerint, adott halmazhoz tartozó fogalmakat stb. Az információgyűjtés addig megy, amíg a csoporttagok ki nem fogynak az ötletekből. A továbbításhoz szabályokat is köthetünk, pl. adott időt a válaszadáshoz, a passzolás lehetőségét vagy mást, amit az egyéni felelősség megteremtéséért kitalálunk.

Pl: így gyűjthetők össze adott tantárgyból az egyéni tanulás során alkalmazható módszerek.

 

4. „TALÁLJ VALAKIT" MÓDSZER

Információgyűjtéshez, vélemények egyeztetéséhez, hasonló és másképp gondolkodó társak gyűjtéséhez ideális. Töltsük ki egyénileg az alábbi táblázatot, majd keressünk valakit a teremben, aki ugyanezt gondolja, és írassuk alá vele a sorokat! A feladat témája bármi lehet. Ha a célunk az, hogy a gyerekek közti kapcsolatok erősödjenek, akkor adjunk a szabadidőhöz, zenéhez, ételekhez stb. kapcsolódó témát! (Pl. kedvelt ételek felsorolása, hobbik vagy bármi más.) Használhatjuk azonban erkölcsi neveléshez, programtervezéshez, irodalmi szereplők megítéléséhez kapcsolódva, de más szaktárgyi vonatkozásban is.

Pl: szakmódszertani órán egy adott téma tanítása során alkalmazható oktatási módszerek megvitatását teszi lehetővé a fenti táblázat kitöltése.

 

5. „STRUKTURÁLT RENDEZÉS" MÓDSZER

Készítsük el az alapábrát kerekasztal-módszerrel. Az első személy a lap közepére rajzol egy négyzetet, majd továbbadja a tőle jobbra ülőnek. A második személy a négyzet egyik sarkát összeköti a papír sarkával, majd továbbadja. A harmadik személy a következő sarkot köti össze a papír sarkával, majd továbbadja. Visszakerül az első személyhez, aki az utolsó vonalat is behúzza.

A strukturált rendezés ábrája az ismeretek rendszerezésére szolgál. Előnye, hogy a csoport 4 tagja egyszerre tud dolgozni a vele szemben levő részben, és nem kell a rajzlapot forgatniuk. A középső részbe bekerülhetnek a közös dolgok vagy a csoportosítás elve. Pl. földrajzból, középre egy ország neve kerülhet, körben az ásványkincsei vagy más természeti adottságai, földrajzi nevei, iparágai stb.

 

Pl: bármilyen szaktárgyi órán használható egy-egy terület sajátosságainak összefoglalásaként, például csoportonként más-más alternatív pedagógiai irányzat jellemzése ülésrend, taneszközök, tananyag feldolgozási módja, értékelés módok szerint.

 

6. „RAJZOLD LE, AMIT MONDOK!" MÓDSZER

A módszer lényege, hogy az egyik tanulónak azt kell lerajzolnia, amit a másik elmond. Segít a társas kapcsolatok fejlesztésén túl a beleélő-képesség és a fantázia fejlesztésében is. Megvalósítására rengeteg ötlet kínálkozik, melyek nemcsak a vizuális nevelés területén, hanem a kapcsolatépítésben bárhol használhatók (ilyen az „élményfelhők" módszere is).

Pl: szakmódszertani órán ezzel a módszerrel gyakoroltatható, hogy a pedagógusjelöltek megtanuljanak egyértelmű, határozott utasításokat adni a tanulóknak.

 

7. „RAJZOLJUNK PÁRBAN!" MÓDSZER

A csoporton belül válasszanak párt maguknak! Mindenki kap egy A/4-es rajzlapot, a párok tegyék egymás mellé ezeket! Készítsenek úgy egy rajzot, hogy annak egyik fele az egyik, másik fele a másik rajzlapra essen! A rajznak végül külön-külön is meg kell állnia a helyét, de akkor igazán jó, ha együtt is kész, egynek tűnő alkotás. Elkészítése állandó egyeztetést kíván a gyerekektől, hiszen a színeknek, formáknak összhangban kell lenniük. A kész munkáról egy szempillantással leolvasható, ha nem volt megfelelő az együttműködés. Feladatötletnek jó pl. a közös folyó, ahol halak úszkálnak, vagy egy ház, amelyiknek egyik fele az egyik papírra, másik a másikra esik, de lehet közös kert is vagy éppen autópálya. Ahhoz, hogy a feladatot teljesítsék, a kommunikációnak működnie kell, és fontos a kompromisszumkészség is.

Pl: idegen nyelvi órán nyelvgyakorlás céljából alkalmazható ez a módszer.

 

8. „SZÍNES KORONGOK" MÓDSZER

A pontos kifejezés és a véleményalkotás fejlesztésére irányuló módszer. Minden csoporttag kap egy színes A/4-es lapot, mindenki különböző színűt. Vágjanak ki belőle kb. 3 cm-es átmérőjű korongokat vagy más alakzatokat! (Később tartsák névre szóló borítékban!)

A csoportmegbeszélés során mindenki, aki bekapcsolódik a megbeszélésbe, hozzászólásonként egy színes korongját középre teszi. Ha valaki egy eldöntendő kérdésre igennel vagy nemmel válaszol, egyetlen korongját sem használta fel. A csoportvélemény (megoldás) kialakítása után számolják meg a korongokat. Értékeljük az együttműködést a csoportteljesítményeknél! (Az a csoport kap plusz pontot, ahol a hozzászólások aránya kiegyenlített.) A módszer alkalmazása segít a „láblógatók" munkára bírásában.

Pl: bármilyen szaktárgyi órán használható, amikor a csoportoknak egy-egy feladatra közös megoldást kell találniuk.

 

9. „CSOPORTMEGBESZÉLÉS" MÓDSZER

Alakítsák ki a csoport véleményét valamilyen témában! A megbeszélés során használják a színes korongokat! (Ezzel tudunk a kiegyenlített egyéni teljesítményekre motiválni.) A téma bármilyen, kifejtő jellegű megoldás elérésére irányulhat. A csoport a kulcsszavakat írja fel a megbeszélés során, ez segít majd a szóbeli kifejtésben. A csoportok ismertetik a megoldást. Táblára írjuk a kulcsszavakat, értékeljük a korongok alapján az együttműködést is.

Pl: bármilyen szaktárgyi órán csoportonként más-más témához készülő közös prezentáció megtervezése történhet ezzel a módszerrel.

 

10. „FÜLLENTŐS" MÓDSZER

A csoportnak vagy csoporttagoknak úgy kell ismereteket közölni valamilyen dologról, hogy a valóságos jellemzőknek pont az ellenkezőjét mondják. A többieknek az elmondottak alapján kell felismerniük, hogy miről vagy kiről van szó. Pl. valamelyik csoporttag, híres ember, irodalmi, történelmi személyiség, állatfaj, földrajzi hely stb. A módszer fejleszti a gondolkodást, csak biztos ismeretek alapján alkalmazható, játékos, és új struktúrában működik, az információ igazságtartamának ellentétjében.

Pl: bármilyen szaktárgyi órán készíthetnek a hallgatói csoportok egymásnak „Füllentős" módszerrel összeállított feladatlapokat.

 

11. „INDIÁN BESZÉLGETÉS" MÓDSZER

A módszert a csoportmegbeszéléseken használjuk. Ötletét az adta, hogy a fiatal indiánok hozzászólásaikat mindig az előttük szólt öregek mondatainak, gondolatainak elismétlésével kezdték. Segíti a másik mondataira való tudatos odafigyelést, fejleszti a fogalmazókészséget, a lényegkiemelést, a tudatos kommunikációt. Alkalmazásakor a hozzászólók a mondanivalójukat mindig az előző hozzászólás összegzésével kezdik.

Pl: bármely szaktárgyi órán lehet használni ezt a módszert, amikor valamilyen téma megbeszélésére kerül sor.

 

12. „CSOPORTMEGOLDÁS" MÓDSZER

A feladatkiadás egy megkezdett mondat. Pl. A természet védelme azért fontos, mert... A módszer lényege, hogy mindenki saját véleménye szerint befejezi a megkezdett mondatot. A négy leírt mondatot ezután összevetik, majd csoportmegbeszélés során közösen létrehoznak egy olyan új mondatot, mely mind a négyük gondolatát tartalmazza. A kész mondatokat a csoportok felolvassák, megvitatják. Bármilyen kifejtést, egyéni véleményt tartalmazó feladatnál alkalmazható.

Pl: bármilyen szaktárgyi órán alkalmazható egy adott témával kapcsolatos előzetes vélemények megismeréséhez.

 

13. „VÉLEMÉNYKORONGOK" MÓDSZER

A vélemények sokfélék lehetnek, attól függően, mennyire értünk egyet valaminek a tartalmával. Ez a teljes elutasítástól az elfogadásig terjedhet. Ahhoz, hogy tanítványaink megértsék ebben az árnyalatokat, gyakorlás szükséges. Erre jó ez a módszer. A korongok (vagy más formájú lapocskák) feliratait csoportszinten vagy osztályszinten, közösen állapítjuk meg. Olyan feliratokra van szükség, melyek meghatározzák a vélemény jellegét, és olyan mondatszerkezetek, melyek ezt tükrözik. A mondatszerkezetek a megfelelő kommunikáció kialakításában segítenek.

Például:

- Elutasítom ezt a gondolatot.

- Tetszik, amit mondtál.

- Elfogadom, de kiegészítem.

- Csak részben értek egyet.

- Elfogadom, de kiegészítem.

- Ugyanezt gondolom. Stb.

Természetesen más megoldásokat is kereshetnek. Amikor közösen megállapították a mondatokat, döntsenek arról is, hogy melyiket milyen számban készítik el! Ezután mindenki elkészíti a korongjait, borítékba rakja, és egyes csoportmegbeszéléseken használják. Csak annyit használhat fel mindenki, amennyi az ő borítékjában szerepel.

Pl: bármilyen szaktárgyi órán előkerülhetnek a „Véleménykorongok", amikor valamilyen témában állást kell foglalni a hallgatóknak.

 

14. „CSOPORT SZÓHÁLÓ" MÓDSZER

A csoport minden tagja különböző színű tollat kap. A csomagolópapír közepére kerül a téma (fogalom), amiről értekeznek. Kerekasztal módszer segítségével a csoporttagok a témához kapcsolódó kulcsszavakat írnak. (Ez lehet kerekasztal nélkül is, szabadon.) A kész lapokat a falra rögzítjük, a csoportok bemutatják egymásnak a kulcsszavak rendszerét. Értékeljük a színek arányát is a lapokon belül, ez mutatja, hogy a csoporttagok aktivitása milyen volt. Ezzel kiszűrhetjük a „láblógatókat" a csoporton belül, és arra tudjuk késztetni a csoportokat, hogy figyeljenek az egyenletes munkamegosztásra.

Pl: bármilyen szaktárgyi órán fogalomtérkép készítése történhet ily módon.

 

15. „BESZÁMOLÓ FORGÓBAN" MÓDSZER

Minden csoport egy-egy csomagolópapírt kap egy-egy témával. A papírokat a terem különböző pontján helyezzük el. A csoportok (csoportonként egy színű tollal) a témához kapcsolódó szavakat írnak egy percig. Jelzésre egy másik papír elé mennek. Két percük van arra, hogy elolvassák az ott szereplő szavakat, és kiegészítsék ezeket. Amit nem értenek az előző csoport gondolataiból, azt kérdőjellel jelöljék! Így folytatják, míg vissza nem térnek a saját lapjukhoz. Ezután minden témáról külön értekeznek, megbeszélve a kiegészítéseket, kérdőjeleket. A színek alapján pontosan követhető a csoportok munkája, és intenzívebb munkára sarkallható a keveset produkáló csoport. A kulcsszavak alkalmazása segíti a lényegkiemelő képesség fejlesztését is.

Pl: bármilyen szaktárgyi órán egy-egy terület sajátosságainak az összegyűjtésére alkalmazható módszer.

 

16. „HÁROM MEGY, EGY MARAD" MÓDSZER („CSOPORTTÚRA")

Csoportmegbeszéléssel, színes korongok használatával dolgoznak fel egy-egy témát. Ügyelnek arra, hogy a csoport véleményét minden tag képes legyen elmondani, képviselni. Amikor készen vannak, a csoportból hárman felállnak, és helyet cserélnek egy csoport másik három tagjával. A helyén maradó csoporttag elmondja a csoport megoldását a „vendégeknek". Amikor ők visszatérnek a helyükre, összevetik a hallottakat a saját megoldásukkal, majd osztályszinten beszámolnak, értékelnek. A módszer alkalmazásának célja a kommunikáció fejlesztése. A fejlesztés itt elsősorban arra az egy személyre irányul, aki a helyén marad és képviseli a csoport véleményét. Természetesen eközben a többiek kommunikációs képessége is fejlődik.

Pl: bármilyen szaktárgyi órán lehet alkalmazni, ahol a hallgatók csoportosan valamilyen témában tablót készítenek.

 

17. „EGY MEGY, HÁROM MARAD" MÓDSZER

A módszer az előzőhöz hasonló. Csoportmegbeszéléssel, színes korongok használatával dolgoznak fel egy-egy témát. A kész tervezetet a csoportok bemutatják egymásnak úgy, hogy csoportonként egy-egy tanuló helyet cserél egy másik csoporttaggal. A visszatérők beszámolnak a látottakról, összevetik saját megoldásaikkal. Osztályszinten beszámolnak, értékelnek a csoportok. A fejlesztés itt elsősorban arra az egy személyre irányul, aki a másik csoporthoz megy, megismeri, majd társainak átadja a hallottakat. Természetesen eközben a többiek kommunikációs képessége is fejlődik.

Pl: bármilyen szaktárgyi órán használható, amikor a hallgatók azt a feladatot kapják, hogy versenyfeladatokat állítsanak össze egy megadott témához.

 

18. „CSOPORTINTERJÚ" MÓDSZER

Adott konfliktushelyzetről a csoportok négy szerep szerint beszámolnak. Adhatunk irodalmi műben szereplő helyzeteket (pl. Pál utcai fiúk) vagy fiktív konfliktushelyzeteket is. A lényeg az, hogy a tanulókat valamilyen állásfoglalásra késztessük, és arra, hogy véleményüket érveléssel tudják előadni. A csoportokból az azonos szerepek tulajdonosai új csoportokat alkotnak (mozaik módszer), majd bemutatják egymásnak a „monológokat". Ez azért jó, mert ugyanazon téma árnyaltabb, a dolognak több szempontú megközelítésével szembesíti a tanulókat. Visszatérve a csoporthoz mindenki beszámol a hallott megközelítésekről. Ez fejleszti a lényegkiemelést, a kommunikációs képességeket is.

Pl: neveléselméleti órán a tanulók közötti agresszivitás megvitatása a tanulók, az osztályfőnök, a szülők és az újságíró szemszögéből.

 

19. „KÉRDEZŐ-ORSÓ" HASZNÁLATA

A kérdező-orsó egy több cikkre osztott korong, melynek közepén nyílt található. A kérdező-orsóban a nyíl Milton-kapocs segítségével rögzített, szabadon forgatható. Ennek segítségével véletlenszerűen mozgatható a mutató, éppen ezért izgalmasan osztható ki a kérdés típusa. A feladat az, hogy az egyik diáknak azzal a kérdőszóval kell kérdést megfogalmazni, melyre a nyíl mutat. A másik diák válasza után újra pörgetik a nyilat, és a másik diák fogalmaz meg kérdést. Tulajdonképpen a bevésést segítő módszer, amit a kérdéstípusok véletlen játéka tesz izgalmassá.

Pl: bármilyen szaktárgyi órán témának megadhatunk egy irodalmi vagy egy pedagógiai művet, egy történelmi vagy sporteseményt.

 

20. „GONDOLKOZZ - BESZÉLD MEG PÁRBAN - KUPACTANÁCS" MÓDSZER

A tudatos, átgondolt véleményalkotást fejleszti, és ez a lépések pontos betartásával gyakoroltatható be. A kapott feladatot először mindenki csendben, magában értelmezi, majd megbeszéli a párjával. Közösen kialakított álláspontjukat megismertetik a csoport másik párosával. Az egyeztetés után a kész megoldás a csoport véleménye. Fejleszti a kompromisszumkészséget, a lényegkiemelés képességét, a kommunikációt.

Pl: szakmódszertani órán a csoport előtti mikrotanításokat értékelhetik ezzel a módszerrel a hallgatók.

 

21. „VILLÁMKÁRTYA" MÓDSZER

A módszer mindegyik változata a bevésést segíti, játékos formában. A kártyák elkészítése és a velük való gyakorlás is.

1. változat

A csoport tagjai a bevésés céljából kártyákat készítenek, melyeknek egyik oldalán a fogalom, másik oldalán a definíció szerepel.(Természetesen a fogalom-definíció párosításon kívül mást is alkalmazhatunk, kérdés-válasz, kép-szöveg stb.) A helyes megoldáshoz adhatunk lexikonokat, szemelvényeket vagy egyéb szakirodalmat, melyekben utánanézhetnek az értelmezéseknek, vagy a csoportok megoldásait közösen megvitathatjuk. Ez utóbbi esetben időt kell adnunk az esetleges javítások elkészítésére. A kártyákat elkészültük után egyenlő arányban szétosztják a párok egymás között. A bevésés során az egyik csoporttag a kártya előlapját mutatja párjának, aki elmondja a definíciót, társa ellenőrzi a kártya hátlapján. Így gyakorolnak, majd cserélnek, aztán a párok is cserélnek a csoporton belül. A cél, hogy mindenki ismerje a fogalmak definícióit.

2. változat

A csoport tagjai kártyákat kapnak. A kártyák egyik részén fogalmak, másik részén definíciók (vagy más bevésendő információk) találhatók. A csoport tagjai csoportmegbeszéléssel keresik meg az összetartozó kártyákat, majd ellenőrzés után ragasztóval összeragasztják őket. Ezután ugyanúgy használják a bevésésre, mint az előzőnél.

3. változat

A csoport tagjai egyénileg készítenek asszociációs kártyákat. A kártya egyik oldalán egy mondat szerepel, melynek értelmezése után a fogalomra asszociálhatunk. A kártya hátoldalán a fogalom szerepel. A kész kártyákkal folyik a bevésés elmélyítése. Az ellenőrzés is ekkor történik, hiszen a kártya csak akkor működik a célnak megfelelően, ha tartalmilag helyes. A páros játék után a csoporttagok kártyát cserélnek.

Pl: bármilyen szaktárgyi órán egy adott téma, például didaktikából az iskolai oktatómunka tervezésének dokumentumai kulcsfogalmaihoz készíthetnek a hallgatók „Villámkártyákat".

 

22. „GÖMB" MÓDSZER

A „GÖMB" módszer a megbeszélés egyik eszköze. Felépítésében hasonló a „Gondolkozz, beszéld meg párban, kupactanács" módszerhez, annyi változással, hogy az egyszemélyes töprengést páros megbeszélés, majd az egész osztály előtti ismertetés követi. Kezdetben mindenki önállóan keresi a megoldást a problémára, majd padtársával közösen dolgozik. Ekkor lehetőség nyílik arra, hogy kicseréljék ötleteiket egymással. A párok többféle gondolkodási úton jutnak eredményre, ami az óra végén az egész osztály előtt kerül részletes ismertetésre és megbeszélésre. Fejleszti a kommunikációt, segít a kompromisszumkészség fejlesztésében, és megmutatja a dolgok sokféle megközelítésének létjogosultságát.

Pl: bármilyen szaktárgyi órán a referátumokra való (otthoni) felkészülés, azok bemutatása és megvitatása történhet ezzel a módszerrel.

 

23. „PÁROS MEGBESZÉLÉS", „KÉT PÁR" MÓDSZER

A csoport tagjai párokba szerveződnek. A feladatokat párosan oldják meg, majd megoldásaikat összevetik a másik páros megoldásával, megvitatják, módosítanak. A páros munka a közös véleményalkotással, a kompromisszum megkeresésével fejleszti az érvelést, ami a két pár között tovább fokozódik.

Pl: szakmódszertani órán egy adott témához óravázlat készítése.

 

24. „GONDOLKOZZ - FORGÓSZÍNPAD" MÓDSZER

A megoldás során először mindenki magában átgondol egy-egy megoldási lehetőséget, majd egy csoporttag ismerteti, a többiek pedig forgószínpadszerűen, sorban reagálnak rá, elmondják a véleményüket a javaslatról, majd a következő elgondolásnál ugyanígy járnak el. Így elérhető, hogy minden csoporttag megoldási lehetőséget adjon, ugyanakkor véleményezze

is a többiek javaslatát. A körbe haladó válaszadás biztosítja, hogy mindenki állást foglaljon a kérdésben, elmondja a véleményét, javaslatokat tegyen, vagyis az egyenlő részvétel elve érvényesüljön. Végül választanak egyet, amit a legsikeresebbnek vélnek, és ezt bemutatják a többi csoportnak.

Pl: akár szaktárgyi, akár szakmódszertani órán egy iskolai rendezvény forgatókönyvének az elkészítését kapják feladatul a hallgatók.

 

25. „VÁLASZTÁSLÁNC" MÓDSZER

Segíti az egymás közötti kapcsolatok fejlődését. Különösen új közösség esetében hatékony, bár később is jól alkalmazható, az összetartozás érzését segítő játékos módszer. Az egyik diák mond magáról egy állítást. Aki egyetért vele, odamegy hozzá, megfogja a kezét, csatlakozó mondatot mond, majd folytatja egy róla szóló állítással. Ehhez újra csatlakozik valaki, és így folytatódik a sor, amíg az egész osztály sorba nem rendeződik. (Pl. Kati vagyok, és szeretek labdázni. Peti vagyok, és én is szeretek labdázni, és még biciklizni is. Karcsi vagyok, én is szívesen biciklizem, és olvasni is szeretek. Stb.)

Pl: elsősorban tréning jellegű órákon használható ez a módszer a felsőoktatásban.

 

26. „OSZTÁLYKALENDÁRIUM" MÓDSZER

Az összetartozás erősítése, a kis rituálék, szokások kialakítása fontos a közösségépítés szempontjából. Ezt szolgálja ez a módszer is. Az osztálykalendáriumot év elején készítsük el, rögzítsük benne a gyerekek születésnapjait, (esetleg névnapjait) és mindenkinek legalább egy fontos napját! Ez bármi lehet, amit ő fontosnak tart, pl. amikor kutyát kapott, megtanult kerékpározni vagy bármi más. Ezekről a jeles napokról az év során megemlékezhetünk. Keressük meg az ünneplés nem sablonos módját a gyerekek segítségével!

Pl: terepgyakorlatokon, táborokban érdemes alkalmazni - azok időtartamában - hallgatók esetében.

 

27. „VÉLEMÉNYVONALAK" MÓDSZER

A módszer arra szolgál, hogy a diákok saját véleményük helyzetét felmérjék, és megértsék a vélemények árnyaltságát. Húzzunk egy egyenes vonalat, melynek egyik vége a teljes elutasítást, másik vége a teljes elfogadást jelenti! A diákok a vonalra helyezett jelükkel jelzik, hogy milyen álláspontot képviselnek. Miután mindenki állást foglalt, meghallgatják egymás indoklását. Legjobban az értékítéleteket tartalmazó kijelentések véleményezésekor használható a módszer. A véleményvonal vizuálisan is segít annak a megítélésében, hogy ki hol helyezkedik a véleményével a csoporton belül.

Pl: neveléselméleti szemináriumon a tanár által elfogadható tanórai viselkedés megvitatására kerülhet sor ily módon.

 

28. „DIÁKKVARTETT" MÓDSZER

Ez a módszer az ellenőrzés egyik leghatékonyabb módszere. A csoportok feladatot kapnak, ami kezdődhet egy klasszikus kooperatív feladatkiadással, pl.: Érjétek el, hogy a csoportban mindenki ismerje a... (A bevéséshez használhatnak villámkártya, gondolkozz-beszéld meg párban-kupactanács vagy más módszert.) Ezt a módszert akkor használjuk, amikor meg akarunk győződni arról, hogy mennyire sajátították el az adott ismereteket. A módszer hallatlan előnye, hogy lehetővé teszi a több tanulót egy időben érintő ellenőrzést. Ellenőrzéskor minden csoporttag egy számot, színt vagy más azonosítót kap, minden csoport azonosat. A diákok nem tudják, hogy a tanár melyik számot, színt vagy jelet fogja felkérni a válaszadásra, mindenki potenciális jelölt. Pontot viszont csak az a csoport kap, amelyik helyesen válaszol. A válaszadás lehet egyszerre ellenőrizhető is, pl. emeljék fel a koronás darut ábrázoló képet a 3-as számú csoporttagok! Vagy kihívhatjuk a táblához egyszerre a 2-es számú (vagy kék színkártyával rendelkező) csoporttagokat, hogy felírják az eredményt. A módszernek rengeteg variációja van.

Pl: bármilyen szaktárgyi órán használható módszer, amikor egy feladat megoldását ellenőrizni szeretnénk.

 

29. „DOBJ EGY KÉRDÉST!" MÓDSZER

Akkor használjuk, amikor valamit be szeretnénk gyakorolni. Lényeges, hogy rövid kérdés és ugyanilyen terjedelmű válasz szerepeljen a játékban. A gyerekek papírgolyót gyúrnak, amit egymásnak dobálnak a csoporton belül, miközben a kérdéseket is elmondják. A papírgolyó elkapója válaszol, majd ő is kérdező-dobó lehet.

Pl: idegen nyelvi órán a szavak jelentésének, vagy neveléstörténeti órán az egyes pedagógiai gondolkodók műveinek megjegyzését elősegítő módszerként alkalmazható.

 

30. „IGAZ-HAMIS" MÓDSZER

A módszerrel gyorsan ellenőrizhetjük egyszerre az egész osztály tudását. A tananyaggal kapcsolatos állításokat kell mondanunk, amik igazak vagy hamisak. A kérdés elhangzása után a nyitott tenyér feltartása a mondat igaz minősítését, a zárt tenyér (ökölbe szorított kéz) a mondat hamis minősítését jelenti. Fokozhatjuk a játék izgalmát, ha hihető, de hamis vagy hihetetlen, de igaz állítások is vannak a feladványokban. Érdemes kérni, hogy az állítás elhangzása után a tanulók vezényszóra, egyszerre mutassák a választ, mert e nélkül lesznek, akik rögtön döntenek, mások pedig hezitálva kémlelik a többiek feltartott kezét. Az állításokat a csoportok is elkészíthetik, majd feladhatják egymásnak feladatként.

Pl: az alternatív pedagógiai irányzatok sajátosságainak ismeretét ellenőrző szemináriumon mérhető le ezzel a módszerrel a hallgatók tudása.

 

31. „KETTŐS KÖR" MÓDSZER

A módszer segítségével kiválóan lehet adatok megjegyzését gyakorolni. A diákok kettős körbe állnak, egy külső és egy belső körbe. Szembefordulnak egymással, majd egy negyed fordulatot tesznek jobbra. A tanár irányításával körbesétálnak, és megállás után néhány információt közölnek magukról a velük éppen szemben álló társukkal (pl. név, születési dátum, kedvenc könyv stb.). Végül közösen megnézik, kinek hány információt sikerült megjegyeznie. Jó csoportépítő feladat, ami a memoriter fejlesztése mellett a figyelemösszpontosítás gyakorlására is remek lehetőséget ad.

Pl: a félév első óráján az azonos szemináriumi csoportba jelentkező hallgatók összeismerkedéséhez használható.

 

32.„NÉGYES ÖTLETELÉS" MÓDSZER

A csoportszerepek fejlesztik a feladattudatot, a figyelemmegosztást, hiszen a feladat megoldása mellett arra is figyelniük kell, hogy a szerepüket gyakorolják, és olyan, a csoport működését tudatosan segítő tevékenységeket hív életre, melyek a szerepek nélkül nem alakulnának ki. A vélemény kialakítása során a csoportoknak szerepeket osztunk. Ezek:

- Tüstént kapitány - feladata a többiek sürgetése

- Vállveregető - feladata a jó ötletek dicsérete

- Mókamester - feladata a hóbortos ötletek támogatása

- Együttműködés-mester - feladata annak ösztönzése, hogy a csoportok egymás ötleteire építsenek. Ezeken kívül adhatunk más szerepeket is, pl. Jegyző, Időmérő, Eszközfigyelő stb.

Pl.: szakmódszertani órán csoportonként annak megvitatása, hogy egy-egy téma tanítása során milyen szemléltetést alkalmazzanak.

 

33. „ÖTLETROHAM" MÓDSZER

A módszer lényege, hogy a felvetett problémára mindenki szabadon asszociál. Fejleszti az asszociációs képességet, a lényegkiemelés képességét, és bővíti az ismereteket is. A felvetődött ötleteket címszavakkal írásban rögzítik, majd amikor már kifogytak az újabbakból, közösen átbeszélik a felírtakat. Sokszor az első ránézésre viccesnek vagy túl szélsőségesnek tűnő ötletekből lesznek a végső megoldások.

Pl.: bármilyen szaktárgyon belül annak összegyűjtése, hogy egy házi dolgozat elkészítéséhez milyen források használhatók.

 

34. „KOLLÁZSKOCKA" MÓDSZER

Jó módszer az információgyűjtésre, fő előnye, hogy vizuálisan is megjeleníti az ismereteket.

A csoport egy 80 cm hosszú és 20 cm széles papírszalagot kap, és 4 darab 20x20 cm-es papírlapot. A papírszalagot 4 egyenlő részre hajtják és dobozszerűen középre teszik. A 20x20 cm-es lapot a kért információkat rögzítő képekből, szavakból összeállított kollázzsal kell betölteni. A kész lapokat ráragasztják a kocka oldalaira, és középre helyezik. A kocka forgatható, később is tanulmányozható, sőt bővíthető és korrigálható is, így a későbbiekben az ismétlésben, összefoglalásban újra felhasználható.

Pl.: a „kollázskocka" bármilyen szaktárgyon belül lehet egy-egy téma négy logikai egységre bontott tantárgyi összefoglalója.

 

35. „DRAMATIKUS PÓDIUMVITA" MÓDSZER

A módszer a drámajáték területére visz át. Egy-egy szituáció feldolgozását jelenti, olyan módon, hogy a csoport tagjai a szituáció jellegének megfelelő szerepekbe illeszkedve nyilvánosan érvelnek, vitatkoznak a témáról. Különösen alkalmas arra, hogy a résztvevők megértsék az egy-egy problémához tartozó érdekeket, valamint olyan helyzetekben, amikor többféle jó vagy éppen rossz megoldás mellett kell dönteni, átélhessék a másik helyzetét. A módszer kommunikációfejlesztő, ahol az érvelés fontos szerepet játszik.

Pl.: szakmódszertani órán egy tankönyvcsalád használatának megvitatása a diákönkormányzat, a szakmai munkaközösség, az iskolaigazgató, a tankönyvkiadó és a szülői munkaközösség szemszögéből.

 

36. „HAJLÍTOTT VÉLEMÉNYVONAL" MÓDSZER

A módszer használható értékítéletet tartalmazó kijelentések megvitatására, de csoportalakításra is. Első lépésként a diákok egy vonal mentén felsorakoznak. A vonal egyik vége az egyetértést, másik vége az egyet nem értést jelzi. Az elhelyezkedők helyüket ehhez a két végponthoz viszonyítva foglalják el. Ezután azok a diákok, akik az egyetértés felőli vonalszakaszon állnak, úgy hajlítják a sort, hogy a legjobban egyetértő a legjobban elutasítóval kerüljön szembe. Az így keletkező párok megvitatják az értékítéletet. A vita, az érvelés, a másik meggyőzése, a kompromisszumok kialakítása fontos elemei a kommunikációfejlesztésnek, amire ez a módszer is példát ad.

Pl.: szakmódszertani órán annak megvitatása, megengedheti-e a tanár, hogy a diákok félévente egyszer passzolhassák a felelést nem készülés miatt.

 

Forrás: Bacskay Bea-Lénárd Sándor- Rapos Nóra- L.Ritók Nóra: Kooperatív tanulás. Oktatási programcsomag a pedagógusképzés számára. Educatio Kht. Bp., 2008. 214-227.p.